AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

Inkunabulák..." is eladásra kerülnek. Felajánlja annak elintézését a tulajdonossal, hogy vétel esetén a múzeum részletekben is fizethessen — „... a kényes és sajnállandó helyzetén a Nemz. Museumnak akkép kívántam javára lenni..." — írja Kubinyi Ágostonnak.

47 Végül gyarapodott a könyvtár különböző állami és hivatali juttatások formájában is. 1848 őszén a pénzügyminiszter rendeletére az állami levéltárból a könyvtárnak adtak át 252 db nyomtaványt és 34 db kéziratot, melyek még a szerzetesrendek eltöröltetésekor kerültek állami tulajdonba. Az anyag erősen jezsuita jellege és az a tény, hogy a legkésőbbi kiadási év 1767, arra enged következtetni, hogy valamelyik jezsuita rendház könyvtárából kerültek ki. Igen sok nagyszombati nyomtatvány — köztük 9 RMK/II — található benne. Csekély kivételtől eltekintve latin nyelvű és teológiai tárgyú az egész anyag. A régiségek közül figyelemreméltó egy XVI. századi lyoni kiadvány s egy ugyancsak XVI. századi kézirat: kommentár Aristoteles logikájához. Vagy két tucat XVII. századi művön kívül valamennyi a XVIII. századból származik, a kéziratok nagy része is.

48 1853-ban és 1855-ben az abszolutizmus alatt feloszlatott Magyar Kereskedelmi Társaság iratai kerültek be a könyvtárba. Az 1844—1848 közötti időszakból származó iratok a napló szerint 5 ládát töltöttek meg, s ehhez járult még 39 db számadáskönyv és jegyzőkönyv.

49 A múzeum Természettára és Régiségtára az évek során — nyilván saját könyvtáraik tehermentesítésére — 584 kötetet adtak át a Széchényi Könyvtárnak. Legnagyobb részük külföldi természetrajzi munka volt — 187 kötet a Krünitz-féle enciklopédiából származott — de akadt közte néhány magyar mű is. A forradalom alatt ideiglenesen a könyvtárba került a hazaárulásért perbe fogott és kivégzett gr. Zichy Ödön elkobzott vagyonának könyvtári része, de ezeket később a család tagjai visszakapták.

50 Ami a gyarapodás tartalmi részét illeti, a kötelespéldány-szolgáltatásból származó anyag jellemzése van még hátra. Ez az állományi rész gyakorlatilag a korabeli magyar könyvterméssel azonos. Mennyiségileg természetesen a már kifejtett okok miatt jóval kevesebb, de az anyag jellegét illető megállapítások — megfelelően arányosítva — bizonyára jellemzőek az egész irodalmi termésre. A két forradalmi év kiadványainak nagyobb része csak 1849 közepétől és az ötvenes évek elején került be a könyvtárba. Pl. Petőfi összes költeményeinek 1848as kétkötetes kiadását Emich Gusztáv csak 1851 júliusában szolgáltatta be! E két esztendő teljes irodalmi termésének elemzését már elvégezte Fitz József alapvető művében.

51 Most tehát inkább az abszolutizmus kora első éveinek nyomtatványaival foglalkozunk. Ami első pillanatra szembetűnik, az az irodalmi műfajok korszakváltásának nevezhető folyamat. A forradalom röpiratirodalma elsöpörte a magánélet eseményeit megünneplő verseket, ódákat, örömdalokat, a hivatali beiktatáskor és temetéskor elhangzó beszédeket, verseket és búcsúztatókat. Természetesen egycsapásra nem szűnnek meg, csak számuk fogyatkozik meg észrevehetően s lassan visszaszorulnak vidékre. Az alkalmi nyomtatványok nagyobbik csoportját a különböző testületi kiadványok képezik. Részben egyháziak: pásztorlevelek, egyházi sematizmusok, egyházkerületi jegyzőkönyvek, egy-egy alkalmilag kinyomtatott prédikáció, imádság, részben világiak: intézmények és társaságok szabályzatai, névjegyzékei, beszámolói, évi jelentései, pénzügyi elszámolásai, iskolák értesítői, programjai, tanulónévsorai. Külön csoportot alkotnak a kölcsönkönyvtárak katalógusai, könyvke115