AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

zötti időszakra eső 3600 forintból könyvekre, folyóiratokra és kéziratokra 3381 forintot, könyvek köttetésére és pecsétnyomó készíttetésére 94 forintot költöttek s 125 forint a forradalom alatt a hatóságokhoz visszakerült. A teljes beszerzés: 761 kötet könyv és folyóirat, 1 csomó kisnyomtatvány, 35 térkép, 4 metszet. Egyenként felsorolt irat és kézirat 503 db, sommásan felsorolt kézirat 160 tétel, de pontos darabszámuk nem állapítható meg s ez vonatkozik még további 16 köteg kéziratra. Az így vásárolt nyomtatott művek egy része régebbi hiányokat pótolt a magyarországi kiadványokból, más része külföldi hungarikum volt. Kom Jakab könyvkereskedőtől pl. az 1820—30-as évekből sok régi kiadványt, elsősorban sorozatokat vettek. (Aurora 1824—1837, Hasznos Mulatságok 1821—1829, RegélőHonművész 1833—1841, ez utóbbi 40 kötetben!) Különösen értékesek a megszerzett külföldi hungarikák, melyeknek Magyar Mihály, Geibel Hermann és Emich Gusztváv könyvkereskedők voltak a fő szállítói. Magyar Mihály 1848 szeptemberében szállította a könyvtárnak az addig kitiltott forradalmi műveket, így Táncsics Mihály külföldön megjelent munkáit (Sajtószabadságról nézetei egy rabnak, Volksbuch, Hunnia függetlensége), Eötvös József Lipcsében megjelent Reformját, a Népügy c. párizsi nyomtatványt, stb. A hungarikák köre egyébként igen változatos: megtaláljuk köztük Petőfi János vitézét (Stuttgart, 1850), és Arany János Toldi estéjét németül, Kertbeny Károly, Mailáth János, Degerando Ágost Magyarországról szóló műveit, Liszt-műveket, stb. Előfordul Ausztriára vagy a szomszédnépekre vonatkozó irodalom, ugyancsak a magyar vonatkozások miatt. A már említett könyvkereskedőkön kívül a külföldi művek szállítói közé tartozott még a KiliánWeber cég is. A külföldi beszerzések kisebb, de igen értékes részét a segédkönyvek tették ki, pl. Österreichische National Encyclopadie, Bd. 1 — 6. Wien, 1835—1836. StaatsLexicon, Bd. 1—12. Altona, 1845—1848. Biographie portative universelle, ParisLeipzig, 1844. Leipziger Messkatalog stb. A magyar vonatkozás itt ugyan elég közvetett — ha van egyáltalán — mégis a beterjesztett jegyzékekben a kákán is csomót kereső Helytartóság budai osztálya nem ezeken a tételeken akadt fennt. Szépirodalom megvételét viszont kifogásolták egy alkalommal, mivel szerintük csak tudományos műveket volna szabad a könyvtárnak vásárolnia. Mátray válaszában hangsúlyozta, hogy a könyvtár feladata a magyar vonatkozású művek beszerzése és ezen természetszerűleg nemcsak tudományos művek értendők. Az évi 400 forintokból meglehetősen sok kéziratot és iratot vásároltak s az erre fordított összeg magasabb, mint a nyomtatványokra kiadott pénz. Volt közöttük középkori oklevél is és igen sok XV—

XVIII. századi irat. Különösen nagy súllyal szerepelt az erdélyi vonatkozású anyag, elsősorban az erdélyi fejedelemség idejéből. Az újabbkori kéziratok között találunk Kazinczy és Csokonai-kéziratot is s értékesek a reform-országgyűlésekkel kapcsolatos iratok. (Országgyűlési Tudósítások, gúnyiratok, francia újságoknak a magyar országgyűlésről megjelent tudósításainak másolatai, stb.) A kéziratok legnagyobb részét Nagy Gábor ügyvéd és régiségbúvártól, Csokonai és Kazinczy barátjától és más magánszemélyektől vásárolták, de szállított kéziratokat Magyar Mihály könyvkereskedő is. Magyar Mihály érdemei az állománygyarapításban jelentősek: nemcsak a magyar vonatkozású művek beszerzésében fáradozott sokat, de egyéb szolgálatokat is igyekezett tenni. Fennmaradt egy levele, amelyben egy könyvárverésre figyelmeztette a múzeumot, hol ,,... nem csak jeles Hungaricumok, de több Unicum, tömérdek 114