AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848—1856 SOMKUTI GABRIELLA Már két éve működött a Széchényi Könyvtár mai, Nemzeti Múzeum-beli épületében, amikor a folyamatos gyarapítás rögzítésére megkezdték az első növedéknapló vezetését. Az első bejegyzés 1848. január 6-án Oroszhegyi Jósa orvos ajándékának beírása, Mátray Gábor akkori könyvtárőr kezeírásával.

1 Ettől kezdve a napló híven tükrözi a könyvtár gyarapodását, valamennyi kiadványfajta és beszerzési forrás tekintetében. (Kivéve a Széchényi Lajos-féle alapítványból vásárolt műveket.) Csak 1876-ban vált ketté a nyomtatványok és a kéziratok naplózása s még később az egyes különgyűjtemények (pl. Hírlaptár) anyagának nyilvántartása. A növedéknapló első kötete az 1848—1856-os éveket öleli fel. A nemzet életének e forradalmi korszaka, majd az elnyomás első évei természetesen nem kedvezhettek a nyugodt könyvtári munkának. 1848/49-ben a könyvtár másfél évig zárva tartotta kapuit, negyvenkilenc nyarán osztrák katonaság táborhelyéül szolgált a Múzeum előtti tér, sőt a belső udvarok és folyosók is. A hadi események miatt megszakadt a kapcsolat az ország más részeivel. Rövid idő alatt többször is változott a közigazgatás rendszere és ügymenete s ez természetesen kihatással volt a kötelespéldány-szolgáltatásra is. Fellendült, majd lehanyatlott a könyv- ós folyóirattermés, csökkent, majd újra nőtt a hazafias tettnek számító ajándékozás. Mindez tükröződik a naplóban is, ahol éppen e sok változás ad alkalmat az előző, ill. a következő idők ismeretének megközelítésére, rögzítve ugyanakkor az adott korszak jellemzőit és meghatározóit. A gyarapodásban első helyen áll — úgy számszerűségében, mint funkciójában — a kötelespéldány szolgáltatás. Ismeretes, hogy a nyomdák kötelespéldány szolgáltatásaira már kezdettől fogva mennyi panasz volt,

2 s ezek 1848 után még csak fokozódtak. Az év elején még érvényben volt rendelkezés szerint a nyomdák kötelesek voltak minden nyomtatványból 5 példányt beszolgáltatni, melyek a kerületi tanulmányi igazgatók útján jutottak el a Helytartótanácshoz, a bécsi udvari Kancelláriához, a Széchényi, az Egyetemi és az Akadémiai könyvtárhoz. Az 1848-as XVIII. t. c. csak két kötelespéldányt írt elő: a „helybeli hatóságnak" átandandó két példányból az egyik a hatóságé, a másik a „nemzeti múzeumé".

3 1848. március 14-ig a kilenc tankerület közül ötből érkezett a budai könyvvizsgáló hivatalon keresztül kötelespéldány a könyvtárba. (A budai, győri, kassai, nagyváradi és pozsonyi kerületből.) Néhány helybeli nyomda nem a budai tan103