AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Markovits Györgyi: Munkásmozgalom és cenzúra harca a két világháború között

néhányat említünk: Érвек Anna, Szentgyörgyi Anna, Szeremlei László. Hidas Antal munkásmozgalmi dalai — a Budapesti induló, A harcban nem szabad megállni, a Vörös Csepel — név nélkül, népdalként terjedtek, híres gyarmati verseit pedig a munkáselőadásokon keleti hangzású költői névvel jelentették be; így szerepelt Tom Shad és Hian-szan, valamint Ali Sáhib néven. Weisshaus Imre Arma Pál néven zenésítette meg a Nemzetközi brigád indulóját. A hazai baloldali lapokban használt álnevek még nincsenek összegyűjtve és az ismertek sincsenek mind megfejtve. A felderítettek közül itt csak néhány jelentős író álnevét ismertetjük. Molnár Erik történelmi műveit, cikkeit Jeszenszky Erik, Szentmiklóssy Lajos és Ács Tamás néven írta alá. Illyés Gyula az inkriminált Új Föld című lapban 1927-ben Egy megérkezett nemzedék című cikke alá a Gsabay Anna nevet jegyezte, Rajk László a József Attila szerkesztésében megjelenő Valóságban Firtos József névvel írta Könyöradomány vagy gazdasági harc című cikkét. Gereblyés László is több álnevet használt, így Éles Mihály, Falus László, OrondiAndrás, Góbé, Kapás Péter; a már említett Gulliver felfedezi a harmadik birodalmat című gyűjteményes kötetben szereplő antifasiszta szatírájában Kurt Eisner német forradalmár nevét vette kölcsön. Lukács György a Valóságban Laurent György néven írt elméleti cikket. Sándor Pál szintén több nevet használt cikkei és fordításai aláírásakor. Tolsztoj Háború és békéjét Safáry Ferenc fordítói néven adta ki. Más nevei: Altenau Pál, André Gaillard, Humble, John Stuart Miller, Kelemen Lajos, Nikolaus Waub34 Évkönyv