AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

anyagáról katalógus nem maradt fenn, többek közt Kisfaludy Sándor feljegyzéseiből — ki a kölcsönkönyvtár olvasóköréhez tartozott — következtetni lehet, hogy klasszikus írók (Shakespeare, Goethe, Schiller) és divatos német írók (Kotzebue, If flanel stb.) mellett a könyvtárban magyar szerzők művei is megtalálhatók voltak.

5 Könyvszáma nem nagy: 227 darab, de ez tekinthető az első magyar kölcsönkönyvtárnak,

6 mintegy 150 magyar nyelvű könyvével. 1790-ből a győri származású, Sopronban lakó Németi Mihályról tudunk, ki „Olvasó-Kabinétet kezd állítani, de nem tudja, hol és kinél kellene minden új magyar könyvet megszerezni?"

7 Ugyanebben az évbenPfundtner Mátyás soproni könyvkötő nyit kölcsönkönyvtárat s 1794-ben kiadja katalógusát, melynek 38 oldalán 771 könyv szerepel. A katalógus nem egészen szabályos, a regényeknél néha elhagyja a szerző nevét, helyette megjegyzéseket fűz hozzá, de a nyomás helyét és évét pontosan feltünteti. A könyvek legnagyobb része szépirodalom, de filozófia, útleírás is található köztük, sőt a francia forradalom kérdésével is több mű foglalkozik. Magyar és francia nyelvű könyvei nem voltak. A használati díj napi 1, havi 30 krajcár volt.

8 1793-ban Pesten Mossotzi Institoris Gábor megnyitja az első csak magyar könyvekből álló kölcsönkönyvtárat. Katalógusa 272 tételt tartalmaz, egy tétel alatt azonban néhányszor több könyv is szerepel, így mintegy 300 kötet az állománya. A 272 tételből 178 eredeti, illetve „honosított" magyar munka. Katalógusának folytatása 1796-ban jelenik meg, de ez már nem kölcsönkönyvtári, hanem teljesen kereskedelmi célú katalógus, s árakat is közöl. Kölcsönzési díja: napi 1, havi 30 krajcár.

9 Pápay Sámuel igen hasznosnak tartja működését a magyar irodalom terjesztésében: „ez okáért megérdemli Mossotzi Institoris Gábor Pesti könyvtáros, — írja róla — hazafiúi szép igyekezetéért a neve jó emlékezetben legyen a Magyar Literatúrában."

10 A Ferenc-kori reakció 1799-ben valamennyi kölcsönkönyvtárat betiltotta.

11 Több mint egy évtized után 1811. március 26-án Budán a Helytartótanács foglalkozott a kölcsönkönyvtárak kérdésével. Ekkor rögzítették a kölcsönkönyvtárak számát: Budán 1, Pesten 2, Pozsonyban 1 kölcsönkönyvtár lehet.

12 1811-ben Müller József kért engedélyt Pesten kölcsönkönyvtár nyitására és 400 Ft biztosítékot fizetett le. Kölcsönzési szabályzata német nyelven jelent meg.

13 — Ez időben a másik pesti kölcsönkönyvtáros Leyrer József volt, kb. 500 könyvet kitevő állománnyal.

14 — így amikor 1813-ban Kilián Károly pesti könyvkereskedő kölcsönkönyvtár nyitási engedélyt kért, azzal utasították el, hogy az engedélyezett számú kölcsönkönyvtár már működik.

15 Budán 1817. január 15-én Ivanics Zsigmond budai könyvkereskedő nyitott kölcsönkönyvtárat. 2. Ivanics Zsigmond a szabadságharc előtti időszak budai és pesti könyvkereskedőinek, kölcsönkönyvtárosainak legérdekesebb alakja. Bécsi születésű, de magyar származású, képzett, tanult ember, ki bölcseletet, jogot hallgatott s törvényszéki gyakornok is volt. Először Bécsben volt könyvkereskedése, majd 1801. március 23-án kért Budán könyvkereskedési engedélyt,

16 melynek birtokában üzletét 1807-ben nyitotta meg. Első nyomtatott könyvkereskedői katalógusa 1810-ben jelent meg.

17 Főleg idegen nyelvű munkákat és antikváriákat árult.

18 1815. április 5-én kéréssel fordul Pest város magisztrátusához, hogy budai könyvkereskedését Pestre helyezhesse át. Megemlítette több éves tapasztalatát, magánéletének, politikai magatartásának kifogástalanságát. Megbízhatóságának iga459