AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Kis Elemérné: Ivanics kölcsönkönyvtára

Ivanics kölcsönkönyvtára KIS ELEMÉBNÉ Százötven évvel ezelőtt, a Vereinigte Ofner-Pester Zeitung 1816. december 29-i számában az alábbi közlemény jelent meg német nyelven: „Kölcsön- és olvasókönyvtár Budán. Alulírottnak van szerencséje a nagyrabecsült és tisztelt könyvbarátokat ezúton értesíteni, hogy a magas helytartótanács beleegyezésével a Várban Budán 199. szám alatt 1817. január 15.-én kölcsönkönyvtárat nyit. Ez a kölcsönkönyvtár a tudományok minden szakából tartalmaz könyveket, különböző nyelveken. A bejelentett megnyitásnál részletes tájékoztató kerül nyilvánosságra. Pest, 22. dee. 1816. Ivanics Zsigmond." 1. A könyvkölcsönzés intézményei között a XVIII. század végén Magyarországon három típust különböztethetünk meg. Az olvasókör hazai vonatkozásban „az 1790-es évek magyar radikális értelmiségének titkos szervezete volt".

1 A Budai Olvasókör alapítói között Hajnóczy, Verseghy, Szentmarjay is szerepelt, így ezek elsősorban a politikai szervezkedés titkos gócai voltak, ahol olvastak is, elsősorban haladó, forradalmi könyveket, iratokat. — Az olvasó-kabinetet a könyvkereskedők, könyvkötők alakítják ki: kereskedelmi tevékenységük mellett mellékesen könyveket is kölcsönöznek. — Kifejezetten kölcsönkönyvtár az, amelynek tulajdonosa könyveket vásárol s ezeket pénzért kölcsönadja.

2 Az olvasókabinet illetve kölcsönkönyvtár fogalma a gyakorlatban azonos (idegen nyelvhasználatban is), s az első magyarországi kölcsönkönyvtárak valóban könyvkereskedők, antikváriusok, könyvkötők nevéhez fűződnek. Az első magyarországi kölcsönkönyvtárat 1787-ben Kleinod (keresztneve bizonytalan, Antal vagy Ferdinánd) hozta létre Sopronban. Működését engedély nélkül kezdi, csak később folyamodik nyitási engedélyért. Ekkor kölcsönkönyvtárat megvizsgálják, s tiltott könyveket is találnak benne. Végül megkapja az engedélyt, de úgylátszik nem él vele, mert néhány hét után Haas Ignác soproni könyvkereskedő azzal kér engedélyt, hogy nincs kölcsönkönyvtár a városban.

3 Ugyanebben az évben Gleixner János pesti könyvkereskedő is kiadta kölcsönzési katalógusát. 1788-ban Doll és Schweiger Pozsonyban adott ki hasonló katalógust, amely 1490 egységet tartalmazott.

4 Míg az említett kölcsönkönyvtárak valószínűleg csak német, latin és francia nyelvű könyvek kölcsönzésével foglalkoztak, addig Müller Ferenc 1789-ben nyílt győri kölcsönkönyvtárában már magyar szerzők művei is szerepeltek. Jóllehet 458