AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország térképe kiadásának történetéhez

razatlan lapok lefoglalását, sőt a már elhelyezettek bevonását is, amennyiben ez végrehajtható. A folytatást a 9 lapra tervezett térképnél a második lap még hiányzó cenzúrai engedélyezésétől függően a továbbiakban csak úgy lehet megengedni, ha a galíciai királyság kidolgozása, a többi szomszédos, Magyarországba be nem kebelezett német tartomány kivitelezéséhez, ábrázolásához lesz hasonlatos. Kéri egyben Sedlniczky azt is, hogy ha ezt a nézetet a magyar kancellária osztja, azt a kancellár közölje Schediusszal és Blaschnelckel; ha azonban nem, akkor közölje a saját álláspontját ez ügyben vele. Annak bizonyítására, hogy nem önkényes lépésről van szó, Sedlniczky mellékelte a magyar kancelláriához szóló átiratához Mittrowsky leiratát is. Az udvari főkancellár ebben többek között az alábbiakat írja:

15 „...Mint főkancellár, politikai tekintetben nem tarthatom közömbösnek, hogy egy térképen — amely Európa minden országába és vidékére eljut — Galícia, mint Magyarországgal egy egységben levő ország legyen feltüntetve; így tehát indíttatva érzem magam, hogy Excellenciád szíves nyilatkozatát kérjem arra vonatkozólag, hogy ez a térképlap vájjon a császári és királyi cenzúra jóváhagyásával került-e kiadásra, hogy ezekután megtehessem a megfelelő intézkedéseket. Bécs 1834. október 31. Mittrowsky" A magyar kancellária tehát tudomást szerezhetett ily módon arról, hogy a Stein elleni hivatalos vizsgálat Mittrowsky rendeletére történt, a bécsi könyvcenzúra-hivatalon és rendőrfőigazgatóságon keresztül. így Schedius sem maradhatott és nem is maradt tétlen. Február 15-én már a kancellária előtt van annak megkeresésére adott válasza. Ebben Schedius a következőkban adja elő védekezését:

16 A rézmetsző félreértette őt, amikor azt hitte, hogy az egyes térképlapokat nem külön, hanem együtt kell beadni a cenzúrahivatalhoz. Ami viszont azt illeti, hogy Galícia éppoly részletesen van kidolgozva, mint Magyarország, arra vonatkozólag megjegyzi, hogy a Fried-féle Magyarország-térkép, melyet 1832-ben adtak ki Bécsben, de a Lipszky-féle térkép is, az egész Galíciát sokkal részletesebben ábrázolják, mint a többi ausztriai tartományokat, a kettő különbsége a címben is eléggé kifejezésre jut: „Magyar"- és „Gallitzia Ország"-ról lévén szó. Ami viszont Galícia részletes ábrázolását illeti, ennek tisztán tudományos oka volt. Ugyanis a szerző a Liesganig-féle térképet (mely e nemben a legjobb hírnek örvend), amenynyire a hely és a lap terjedelme megengedik, az általános áttekintés céljából közölni kívánta, ezzel is emelni szándékozván térképe értékét; ami a többi szomszédos tartományok tekintetében, melyekről kiváló térképek készültek, felesleges volt. Schedius védekezése a február 27-i ülésen került a kancellária elé, mely annak a cenzúrahivatallal való közlését határozta el. Április 14-én időközben megérkezett a cenzúrahivatal és rendőrigazgatóság válasza a magyar kancellária január 22-i átiratára. Ebben az érvényben levő rendelkezésekre hivatkozva közlik, hogy a második térképlapnak a cenzúra elé terjesztése elmulasztásával előállott anyagi kár a szerzőt és a metszőt terheli. A kancellária ezt az április 23-i ülésen tudomásul vette.

17 Schedius februári védekezésére a cenzúra és rendőrfőigazgatóság május 9-én válaszolt a kancelláriának. Ebben az átiratban a cenzúrahivatal a professzor vé450