AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

IV. Könyvtörténet, könyvtártörténet, művelődéstörténet - Fallenbüchl Zoltán: Adalékok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország térképe kiadásának történetéhez

dekezését meglehetősen rideg hangon utasítja vissza: a Fried-féle térképpel való összehasonlítás szerinte nem állja meg a helyét, mert az már címében viseli, hogy nem csupán Magyarország, de Galícia térképe is, ez utóbbi ország is meg van nevezve a címben. Schedius térképének címe csak Magyarország bemutatását ígéri, a belé kebelezett tartományokkal: márpedig Galícia nem bekebelezett tartomány, hanem csak szomszédos terület, mégis a többi osztrák provinciával szemben, nem sematikusan, hanem részletesen van ábrázolva: úgyannyira, hogy Schedius térképe evvel az alkalmatlansággal a szándékosság látszatába kerül; viszont Fried térképével szemben sohasem merült fel aggály.

18 A cenzúrahivatal álláspontjának merevsége mögött könnyű felismerni Sedlniczky engedelmes alkalmazkodását Mittrowsky főkancellár álláspontjához; másrészt Mittrcwsky magatartásában sem nehéz felfedezni alkalmazkodását Metternich államkancellár véleményéhez. Sőt, szinte úgy tűnik, hogy valóban — ki nem mondottan — mindkét részről szándékosság van a dologban. A magyar történelmet jól ismerő, és lojális, de erősen hazafias érzésű Schediusról sem tehető fel, hogy mikor térképét készítette, Galícia kiemelésének várható következményei ne jutottak volna az eszébe — vagy talán pártfogójában bízva, éppen alá akarta húzni Magyarország koronájának jogait ? Ezt nem tudjuk. A másik részről pedig szintén úgy tűnik, hogy a cenzúra megkerülése csak ürügy volt a térkép lefoglalására, a valóságban az összmonarchia fenntartói féltek Galícia közjogi helyzetének feszegetésétől és talán ezért nem akarták a térkép megjelenését, sőt egyenesen igyekeztek azt meggátolni. Mindenesetre Schedius térképére is rávetődött Metternich árnyéka. Május 14-én, Schedius érdekében a kancellária újabb felterjesztést tesz, ezúttal azonban magához az uralkodóhoz. Királyi döntést, benigna resolutiót kér az ügyben.

19 A felterjesztésben annak aláírói, gróf Reviczky kancellár és Haulik György püspök kifejtik az egész tényállást, és az eddigi eredménytelen kísérleteikről is beszámolnak, melyeket a professzor térképe érdekében tettek. Megírják, hogy Schedius szerint Bécsben rézbe metszett térképét azért tiltotta le a cenzúra, mert Galíciát, mint Magyarországhoz tartozó tartományt tünteti fel: ezzel szemben, érvel a szerző, az az igazság, hogy a térkép a határok mentén a többi örökös tartományokat is 6—7 mérföld szélességben hasonló részletesen mutatja be, s Bécs környékét is. Mivel azonban Metternich államkancellár a térképet kifogásolta, a cenzúra lefoglalta. Schedius — mondja a felterjesztés — 43 éve becsülettel szolgál, s csupán jóhiszemű tévedés áldozata lett: a tévedés onnan származik, hogy a rendelkezés szerint a többlapos térképek csak az egész mű elkészülte után kerülnek a cenzúrához, három példányban. Galícia ábrázolása is — hangzik tovább a kancellária felirata — Schedius szerint csupán a minőség emelését kívánta szolgálni, amennyiben 24 forintért ily módon a térkép előfizetői Liesganig addigi legjobb Galícia-térképét is megkapták volna. A többi tartományokról olcsóbb és jó térképek vannak forgalomban. Egyébként Fried, sőt Lipszky térképén is rajta van Galícia. Miután Schedius panaszát ismertették, a kancellária vezetői hozzáfűzik a saját véleményüket is. Ebben leszögezik, hogy belátják azt, hogy a cenzúra megkerülése miatt indokolt volt a térkép második lapjának elkobzása. Azt is belátják, hogy Schedius védekezése jóhiszeműségének bizonyítására „minden erőt nélkülöz", viszont másrészt egyenesen megkérdik: „az a nehéz közjogi kérdés, hogy Galíciát Magyarország koronájához tartozó tartománynak lehet-e tekinteni, 28* 451