AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Czettlerné Kozocsa Ildikó: Könyvhigiéne Olaszországban

tulajdonságuknál fogva lekötik a levegő páratartalmának egy részét. Más okból bekövetkezett hirtelen relatív nedvesség csökkenése esetében — szintén ideiglenes megoldásként — nedves vásznakat feszítenek ki (vagy más módon vizet párologtatnak), ezáltal fokozzák a levegő páratartalmát. A könyvtári anyag fertőtlenítésének fizikai eszközei: az ultraibolya és a röntgensugarak, az ionizáló-sugarak és a nagyfrekvenciás áram segítségével történő fertőtlenítési módok még kísérleti stádiumban vannak, mégis bizonyos esetekben elkerülhetetlen az alkalmazásuk, mert segítségükkel kiküszöbölhetők a meggyengült papíranyagra káros hatást kifejtő, hirtelen hőmérséklet-változással járó egyéb fertőtlenítési módok. A felsorolt fizikai eszközök azonban részben veszélyesek a cellulóz anyagára és a bőrre, hatásosságuk, illetve hatástalanságuk vonatkozásában nem áll még rendelkezésre megfelelő tudományos dokumentáció. u Gáznemű gombaölő és rovarirtószerek alkalmazását illetően meg kell említenünk a formaldehidet (CH

2

0), amelyet elsősorban papíranyag fertőtlenítésére használnak, mert a protein tartalmú anyagok esetében (bőr, pergamen) használata bizonyos ridegséget eredményez Az etilénoxidot (CH

2

—0—CH

2

) robbanás- és tűzveszély elkerülése végett 10% -os keverékben alkalmazzák, 90% szénsav (C0

2

) tartalommal, melyet a kereskedelemben különböző elnevezéssel hoznak forgalomba. Ez a gáz igen hatásos baktériumok, gombák stb. ellen, de évek óta sikerrel a,lkalmazza az Intézet a rovarok pusztítására is. A metilbromidot (CH

3

Br) az Intézet szakemberei kis cellákban használják meghatározott penészgombák pusztítására. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő fertőtlenítő kamra, tymolgőzzel is elérhető a könyvanyag penésztelenítése, éspedig egy hermetikusan zárható szekrény alkalmazásával, amelyben a könyveket legyezőszerűen kinyitva vagy felfüggesztve helyezik el. Ez a módszer a könyvtári anyagra teljesen ártalmatlan. Amikor az előbb említett módszerek egyike sem alkalmazható, a penészes lapok közé pentaklórfenollál (C

6

C1

5

0H) átitatott itatósokat helyeznek, vagy pedig ugyanilyen módon alkoholban oldott 10%-os tymololdatot használnak. Használják még a paradiklórbenzolt (C

6

H

4

C1

2

) is por, szemcse vagy pasztilla formában. Ez a vegyszer sikerrel alkalmazható a raktárakban, mert bár nem öli meg a spórákat, megakadályozza csírázásukat és fejlődésüket. Az Istituto szakembereinek jelenleg egyik legfontosabb feladata —> a könyvtári anyag sok esetben egyetlen és legvégső megmentési módjaként alkalmazott modern technikai eljárás — a laminálás tanulmányozása. Kísérleteket folytatnak — figyelembe véve e téren a nemzetközi viszonylatban elért kutatási eredményeket is —, hogy megállapítsák, melyek azok a műanyagfóliák, amelyek leginkább alkalmasak könyvtári felhasználásra. Az Intézet dolgozói a legnagyobb óvatossággal és elővigyázatossággal használják fel a modern kémia és technika legújabb vívmányait. Az alkalmazott gyakorlati restaurálási és konzerválási módszerek, bizonyos értelemben inkább konzervetívaknak mondhatók. A szakemberek meggyőződése, hogy a restaurálási munkálatok legnagyobb részénél a kézi munkát gépesítéssel nem lehet kiküszöbölni. A könyv lapjait egyenként, a leglelkiismeretesebb gonddal kell „egyedileg" kezelni, nemcsak a restauráló laboratórium vezetőjének állandó ellenőrzése mellett, hanem a könyvtáros tanácsait is követve. * 333