AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Czettlerné Kozocsa Ildikó: Könyvhigiéne Olaszországban

alatt sajátítják el a szükséges intézeti alapismereteket. A személyzet minden tagja működésének megkezdése előtt különleges szakoktatásban részesül, később rendszeresen részt vesz a továbbképző szakmai tanfolyamokon és előadásokon. Az alkalmazásnak és a kiképzésnek ez a módja bizonyult a legmegfelelőbbnek különleges szaktudást igénylő munkakörök betöltésénél. Az Intézetben állandóan több külföldi gyakornok működik. Október 1-től június 30-ig minden évben ingyenes gyakorlati tanfolyamokat szerveznek, amelyeken részt vehet bármely ország restaurátora. Az Intézet jelentkezési kérelmeket kap, nemcsak Nyugat-Európából, hanem Görögországból, Törökországból, Kelet-Európából, több arab országból, még Japánból is. Az Intézet gyakornokai számára rendelkezésre bocsátja szakértőit és laboratóriumait. * Az Intézetben a mikrobiológiai és entomológiai kártevők ellen számos védekező eljárást alkalmaznak, ezek közül csak néhány ismertetésére térünk rá. A megelőző védelmet három fő alapelv jellemzi: A könyvtári anyag rendszeres portalanitása, melynek során a könyveket az állványokról leszedik, lehetőleg szabad levegőre viszik oly módon, hogy a por ki ne hulljék a szállító eszközökből. Megvizsgálják a köteteket és megállapítják az esetleges rongálódásokat, károsodásokat is. Gondosan kitakarítják a raktárhelyiségeket, a polcokat, ellenőrzik a falakat, nincsenek-e repedések stb. A polcokra a könyvek mögé nyitott, vagy vékony fémhálóval fedett paradiklórbenzollal telített edényeket helyeznek. A levegő relatív nedvességtartalmát műszerekkel rendszeresen mérik és feljegyzik és annak szabályozására törekszenek. Gyakorlatból is tudjuk, hogy a könyvek károsodásának egyik legfőbb oka a tárolóhelyiségek rossz mikroklímája (magas vagy alacsony relatív nedvesség illetve hőfok) s az értékek szélsőséges ingadozása. Az olasz könyvhigiénia is arra törekszik, hogy biztosítsa a raktárak szervezett és megfelelő szellőztetését. A könyveket gyakran nyitott polcokon úgy helyezik el, hogy ne érintkezzenek a fallal, biztosítva így a levegő keringését. Az Istituto szakértőinek véleménye szerint ritkabecsű köteteket nem szabad műanyagfóliával borítani és hermetikusan bezárt szekrényekben, vagy ládákban tartani. Amennyiben ez mégis szükséges, ezeket a szekrényeket időnként, rendszeresen szellőztetni kell. Különös gondot fordítanak a páncélszekrényekben őrzött állományra. A páncélszekrényekbe higroszkopikus anyagot helyeznek (pl. szilikagélt stb.), hogy megakadályozzák a relatív nedvesség hirtelen emelkedését. Egyre több könyvtárban alkalmazzák a kondicionálást, ahol erre nincs lehetőség, a következő egyszerű módszerek bevezetését javasolják: minimálisra csökkenteni a külső nedves levegő behatolásának lehetőségét a raktárhelyiségbe; megfelelő fűtőtestekkel és ventillátorokkal biztosítani az állandó hőmérsékletet ; a raktárhelyiségekben valamilyen ok (pl. csőrepedés) miatt bekövetkezett hirtelen relatív nedvességemelkedés megakadályozására — ideiglenes megoldásként —' szövött anyagokat helyeznek el, ugyanis ezek az anyagok higroszkopikus 332