AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Czettlerné Kozocsa Ildikó: Könyvhigiéne Olaszországban

kedvezőek. Figyelemmel kíséri e rovarok egyedi fejlődését is, kísérletek útján megállapítja, melyek a leghatásosabb rovarpusztító vegyszerek. Tekintettel az Olaszországban felmérhetetlen pusztításokat okozó termeszekre, az Intézet igen nagy figyelmet fordít e veszély elhárítására is. A Kémiai Laboratórium két részlege közül az általános kémiai részleg kísérleteket folytat műanyagfóliákkal megerősített lapok ellenállóképességének, tartósságának megállapítására. Tanulmányozza a tinta sav-, illetve lúgtartalma által károsított kéziratok semlegesítési, valamint a megbarnult papír tisztítási, fehérítési módszereit. A Laboratórium biokémiai részlege a kereskedelem által forgalomba hozott rovarirtószerek hatásosságát vizsgálja annak megállapítására, hogy melyik vegyszer milyen mértékben mérgező a velük dolgozó személyekre. A könyvtártudományi osztályhoz tartozik az Intézet könyvtára, múzeuma és dokumentációs osztálya. Ez utóbbi gyűjti a konzerválásra és restaurálásra vonatkozó olasz és nemzetközi szakirodalmat, beleértve a szakképzést szolgáló didaktikai műveket is. Az Intézet fontos részlege a fotólaboratórium, ahol a restaurálás során lefényképeznek minden egyes dokumentumot. Itt készülnek a mikrofilmek is. Az Intézet vezetőségének törekvése, hogy a laboratórium mikrofilmmásolatokat készítsen az összes olasz könyvtárakban fellelhető értékes kéziratokról. Az Istituto di Patológia del Libro állami intézet, s így tevékenységét elsősorban az állami bibliográfiai közvagyon megmentése érdekében fejti ki. Az olasz állam azonban e védelmi akciót kiterjeszti mind a közintézményekre, mind a felbecsülhetetlen értékeket őrző egyházi intézményekre, az Intézet tehát városok, tartományok, apátságok, monostorok, templomok részére is dolgozik, magánosok részére azonban nem. Az Olasz Közoktatásügyi Minisztérium engedélye alapján kivételesen külföldi intézmények számára is végez restauráló munkát. Tekintettel arra, hogy az olasz bibliográfiai közvagyon szinte felmérhetetlenül gazdag, az Intézet megfontolt válogatás alapján állapítja meg az elvállaló szempontjából szóba jöhető munkákat a sorrend kialakítása végett. A bemutatott restaurálásra szoruló könyvet, vagy kéziratot az Intézet csak akkor vállalja el, ha a bibliográfiai osztály megállapításai szerint az ritka és értékes példány. Az olasz állam évi kb. 10 millió lírával látja el az Intézetet, a termeszek elleni küzdelem céljaira pedig külön évi 20 millió lírát biztosít. Ezek a számok évente a tényleges szükséglethez viszonyítva többé-kevésbé változnak. Az Intézet gyakorlati munkájáról néhány adat ismeretével képet kaphatunk. Az Intézetben 1966. január 1-től június 30-ig 49 darab könyvet, illetve kéziratot restauráltak a következő megoszlás szerint: pergamenkódex: 18 db, papírra írott kézirat: 17 db, nyomtatvány: 14 db. A hat hónap alatt fertőtlenített kéziratok száma: 3026 db, a könyvek száma 155 db, az ősnyomtatványok száma 823 db, összesen 4004 db. A restaurált művek száma meglepően alacsonynak tűnik, azonban figyelembe kell venni, hogy az Intézet feladatköre rendkívül szerteágazó és sokrétű. * Az Intézetben az állásokat pályázatok alapján töltik be. A restaurátorok esetében alapfeltétel az érettségi és a könyvkötő szakmunkás képesítés. A restaurálói állás betöltéséhez való alkalmasság megállapítása után egyéves próbaidő 331