AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Kronstein Gábor: A külföldi könyvbeszerzések elemzése (1945—1966) többes példányok, nyelv- és szakszerinti megoszlás

gítetlenül a szerzeményezés késedelmessége következtében (pl. angol nyelvű orvosi művek). Ezek az összefüggések a szerzeményezés folyamatához szolgáltak adalékul. Az állomány szerkezetének vizsgálata azonban bizonyos állapotrajzot is szolgáltatott a KKK-ra vonatkozóan. Ennek leglényegesebb tanulsága abban foglalható össze, hogy állományunk 1945 utáni hányada élő, felhasználható anyag, a benne rejlő információs lehetőségek ezért igen értékesek lehetnek a tudományos ismeretanyag kiaknázásában. Jegyzetek 1. A szak szerinti csoportosításban a társadalomtudományok rovatába kerültek a 0, 1> 2, 3, 4, 7—7.8, 8, 8.1, 9.2, 9.3—9.9 ETO szakokba sorolt művek. 2. A nyelvek között az angol nyelv rovatába került minden germán nyelv (a német nyelv kivételével), az egyéb nyelvek közé soroltuk a görög és latin nyelvet is. 3. Az időhatárt az OGYJ megjelenési évéhez szabtuk. Ebben az évben nőtt meg ugrásszerűen a jelentő könyvtárak száma is. Katalógusunk adatai és a szerzeményezési adatok összehasonlításának szempontjából fontos tény, hogy a kurrensen beszerzett művek 85%-a 1961 után kiadott mű. Ez azt jelenti, hogy a második tárgyidőszakban a KKK adatai igen kevéssé térnek el az OGYJ-ben feldolgozott beszerzési adatoktól. 4. A félmérést reprezentatív statisztikai mintavétel alapján végeztük az A—B betűkből - -Véletlenszerűen kiemelt csoportok számolásával. Hasonló mintával készült a Bestermannféle felmérés, amely öt európai nagykönyvtár állományának teljes anyagára következtetett egy betűn belül kiválasztott néhány ezer címleírásból. (Ld. Bestermann, Theodor: The European union catalogue project. = The Journal of Doc. 1958. Jun. 56—64. p.) Külön ellenőriztük, hogy az A—B betűk összege a katalógus idegen nyelvű anyagának közel 90%-át kitevő négy nagy nyelvcsoport — szláv, angol, francia és német — mindegyikében egyenként is azonos arányt képvisel-e. íme az adatok: A szláv katalódusunk A—B betűs aránya: 13,1%. A Le livres de Vannée 1964. évi számának A—B betűs aránya: 13,2%. A öumulativ Book Index A—B betűs aránya: 1943—48 12,9% 1949—52 13,07% 1959—60 13,3% 1961—62 13,3% A Library of Congress állományának A—B betűs aránya: 13,1%. A Deutsches Bücherverzeichnis 1951—55. évi anyagának A—B betűs aránya 13,2%. Megállapítható, hogy az A—B betűk önmagukban reprezentálják a teljes állományt, összehasonlításul: a KKK 1945 és 1966 közötti cédulaállománya 1 714 860 db ebből a teljes A—B betűs anyag 231 320 db A feldolgozott 7045 főlap a jelzett időszakban külföldön kiadott igéden nyelvű főlapok 2,65%-át teszi ki. 5. Bestermann Theodor, i.m. 6. Balázs János: A devizás könyvrendelések koordinálásának módja és tapasztalatai. = Műszaki Egyet. Könyvtáros. 1964. 1. 3—15. p. 7. Többespéldányon a több könyvtár által jelentett művet értjük, tekintet nélkül arra, hogy a műből hány példány van egy könyvtáron belül. 8. Haraszthy Gyula: A devizaigényes külföldi könyvbeszerzés elemzésének néhány tanulsága. = Magy. Könyvszle, 1961. 1. 91—99. p. 9. Balázs Sándor—Szabolcska Ferenc: A szakirodalom és a műszaki dokumentáció szolgáltatásainak terjesztése és félhasználása az iparban. = Magy. Könyvszle, 1961. 1. 45—59. p. 10. Haraszthy Gyula: i. m. 98. p. 11. Karácsonyi Rózsa: A Könyvek Központi Katalógusának hatékonysága 1964-ben. OSZK Évkönyve. 1965—66. 82. p. 328