AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban

hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás vagy rongálás, valamint az 5000,— forintot meg nem haladó érték tekintetében elkövetett hanyag kezelés vagy társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás az 1966. évi 16. sz. tvr. 35. §-a szerint nem is bűntett, hanem csak szabálysértés, amelynek elkövetője 3000,— forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértések jogi természetével most nem kívánunk foglalkozni. Röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy ezek általában a társadalmi együttélés külső rendjét veszélyeztető olyan magatartások, amelyeket a jog — rendszerint — pénzbírsággal büntet. A szabálysértés elkövetőjének vétkessége vagy vétlensége nem jön tekintetbe, s a büntetésnek a társadalom sem tulajdonít megtorló jelleget. A jogelmélet az ilyen szabálysértéseket általában nem tekinti az általunk most tárgyalt felelősségi kategóriákba tartozó jelenségeknek. A Btk. 303. §-ában és az 1966. évi 16. sz. tvr. 38. és 39. §-ában foglalt rendelkezéseknek a szolgálati felelősség szempontjából különös jelentőséget ad az 1966. évi 16. sz. tvr. 34. §-ában foglalt az a rendelkezés, amely meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi az ilyen kisebb súlyú bűntetteknek a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton történő elbírálását. Ez a most idézett 34. § a következő rendelkezést tartalmazza: „(1) Állami szervvel (Btk. 114. §), illetve szövetkezettel munkaviszonyban álló személynek a munkaviszonyával, szövetkezet tagjának a szövetkezeti tagságával összefüggésben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett kisebb súlyú bűntette (Btk. 303. §), valamint tulajdon elleni bűntette (az egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet 38. és 39. §-a), továbbá egyéb olyan bűntett, amelynek társadalomra veszélyessége csekély, a büntető eljárás mellőzésével fegyelmi úton is elbírálható, amennyiben a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik, és az elkövető a kár megtérítését vállalta. (2) Ha az (1) bekezdés alá eső társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett ötszáz forintot meg nem haladó kárt okozott, azt a büntető feljelentés mellőzésével fegyelmi úton is el lehet bírálni, amennyiben a fegyelmi felelősségre vonás is kielégítőnek mutatkozik. Ilyen esetben a fegyelmi határozatot az illetékes ügyésznek haladéktalanul meg kell küldeni. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha az elkövető ebben a kedvezményben három éven belül már részesült." (Hasonló rendelkezést foglal magában a 35. §-ban meghatározott tulajdon elleni szabálysértés fegyelmi úton történő elbírálására vonatkozóan ugyanennek a törvényerejű rendeletnek 36. §-a.) Adott esetben, meghatározott feltételek esetén tehát egy munkaviszonnyal összefüggésben elkövetett, s a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekmény miatt a tettes büntetőjogi felelősségre vonása elmaradhat, s helyébe lép a cselekménynek, mint szolgálati vétségnek fegyelmi úton való elbírálása. Nyilvánvaló indoka ennek a rendelkezésnek az, hogy az ilyen enyhébb súlyú cselekmények esetében, mikor a cselekmény társadalmi veszélyessége elsősorban a munkakollektíva — pl. egy könyvtár — keretei között végzett társadalmi munkafolyamat megzavarásában nyilvánul meg, s az csak másodlagosan, szinte csak közvetve, a kollektíva munkájának megzavarása által veszélyezteti a büntetőjog által védeni kívánt társadalmi érdeket, ez esetben a társadalmi tulajdont, a felelősségrevonás célja, az ilyen magatartások létrejöttének megelőzése fegyelmi büntetés alkalmazásával esetleg jobban elérhető, mint büntetőjogi eszközökkel. 299