AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)
III. A könyvtári munka elmélete és gyakorlata - Farkas László: Szolgálati felelősség a könyvtárban
A fegyelmi jogkör gyakorlójának feladata, s egyben felelőssége is annak eldöntése, hogy adott esetben a törvény keretei között a felelősségre vonásnak melyik módját vegye igénybe. Súlyosabb esetekben persze nincs semmi akadálya a büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonás egymás mellett való alkalmazásának sem. Erre a lehetőségre jogszabályaink (pl. a Mt. V. 174. §-ának 2. bekezdése) kifejezetten utalnak, és ez egyébként is okszerűen következik abból, hogy más a fegyelmi felelősség jogi tárgya, mint a büntetőjogi felelősségé. A bűntett és a fegyelmi vétség között nemcsak fokozati, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi különbség is van. Mindkettő a társadalomra veszélyes cselekmény, ebben megegyeznek; viszont különböznek egymástól egyrészt a veszélyesség foka, másrészt a veszélyesség megnyilvánulásának módja tekintetében. A büntetőjog azokat a társadalomra veszélyes és súlyosabb erkölcsi megítélés alá eső cselekményeket bünteti, amelyek az állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, az állampolgárok személyét vagy jogait sértik, vagy veszélyeztetik (Btk 1. §). A fegyelmi vétség viszont olyan társadalomellenes cselekmény, mely általánosságban a társadalomnak csak kisebb mértékű rosszallását váltja ki, s amely elsősorban egy adott kollektívában (vállalat, intézmény, könyvtár) végzett, illetve végzendő munkafolyamatot zavarja meg, vagy a munkafolyamat zavartalanságát veszélyezteti. Más tehát a jogilag védett érdek, s így nem lehet jogi akadálya ugyanazon cselekmény miatt a büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonás egymás melletti, egyidejűleg történő alkalmazásának. Ugyanilyen oknál fogva nincs jogi akadálya egyazon cselekményért a munkajogi fegyelmi és anyagi felelősség együttes megállapításának sem. Előfordulhat tehát olyan eset is, hogy egy munkaviszonyban álló dolgozót a munkaviszonyával kapcsolatos valamely kötelezettségének vétkes megszegése miatt, ha ezáltal kárt is okozott, büntetőjogilag, fegyelmileg és a munkajogi anyagi felelősség szempontjából egyaránt felelősségre kell vonni. Mielőtt azonban rátérnénk a fegyelmi felelősség kérdéseinek vizsgálatára, röviden szólni kell még a büntetőjogi szolgálati felelősség egyes konkrét kérdéseiről. Nyilvánvaló a büntetőjogi felelősség szolgálati jellege, ha a munkaviszonyban álló dolgozó szolgálati működése körében követ el a társadalmi s egyben a szolgálati érdeket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt. Például, ha a könyvtáros a gondjaira bízott könyvtári állomány valamely értékes darabját szándékosan vagy akár gondatlanul megcsonkítja. Az ilyen cselekmény a Btk. 302. §-a alá eső rongálás bűntette. Ha a csonkítást kisebb értékű könyvtári dokumentumokon követte el, cselekedete esetleg csak szabálysértésnek minősül az 1966. évi 16. sz. tvr. 35. §-ában foglalt rendelkezés alapján, ami nem zárja ki emellett az ilyen dolgozó fegyelmi úton történő felelősségre vonását, valamint a munkajogi anyagi kártérítési kötelezettség megállapítását sem. Kisebb értékű könyvtári egység dokumentum megrongálása esetén szó lehet a cselekménynek a büntetőeljárás mellőzésével fegyelmi úton való elbírálásáról (1962. évi 16. sz. tvr. 34. §.) Ennek következtében a cselekmény ilyenkor nem minősül bűntettnek, a munkajogi anyagi felelősség azonban ilyenkor is fennáll, annál is inkább, mert a büntető eljárás mellőzésének egyik feltétele éppen az, hogy az elkövető a kár megtérítését vállalja. Sőt az anyagi felelősség ilyen esetekben esetleg nagyobb, mint a munkajogi anyagi felelősség egyéb eseteiben, mert a dolgozó a cselekmény gondatlan elkövetése esetén is a teljes kárért felel, míg egyébként munkajogunk 300