AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

érkezett 1965-ben a kérések 89, 1966-ban a kérések 90%-a. 1966-ban a hazai kérések mintegy egyharmadát a különböző egyetemek és főiskolák küldték be, a műszaki könyvtári hálózathoz tartozó üzemek, vállalatok 12%-kai szerepelnek, a kutatóintézetek 10%-kal, az orvosi hálózat 9%-kai, az MTA intézetei 7%-kal. Magas a közművelődési könyvtári hálózat arányszáma: 13,4%, viszont igen alacsony a. mezőgazdasági könyvtári hálózaté: 3%. A kérésekből a külföld részesedése 1965-ben mindössze 11, 1966-ban 10% volt. A legtöbbet igénylő külföldi országok között 1965-ben így alakult a rangsor: Csehszlovákia, NSZK, Franciaország, Svájc, Anglia; 1966-ban viszont: NSZK, Csehszlovákia, Franciaország, Szovjetunió, Jugoszlávia, USA. Növekedett a Romániából érkező kérések arányszáma. Az NSZK-t és Romániát kivéve, túlnyomórészt hungarika típusú anyagot kértek külföldről. A hazai kérések zöme — mint az előző években is — általában a műszaki (azon belül híradástechnikai és gyógyszeripari), az orvostudományi és a mezőgazdasági szakirodalom területén jelentkezett. A teljesítések aránya 1965-ben 93,9% volt, 1966-ban 85,1%.A megszerzések 40,5, illetve 41,1%-a a belföldi közvetítésből eredt. Külföldről négy és félszer több dokumentumot kaptunk kölcsön, mint amennyit kiküldtünk, a másolatok számában ugyanez az arány 1965-ben ötszörös, 1966-ban hatszoros volt. A reprográfia térhódítása a könyvtárközi kölcsönzésben is éreztette hatását: 1966-ban a kéréseknek már 36%-át elégíthettük ki mikrofilmen, fotókópiában vagy xerox-másolattal. Az eredetben kölcsönzött dokumentumok csökkenése és helyette a másolatok előtérbe kerülése nem növelte, sőt csökkentette a megszerzések devizaköltségeit; ennek oka elsősorban a nyugati államokban egyre elterjedtebb ingyenes xerox-másolat szolgáltatás. De csökkentette devizaköltségeinket néhány előnyös csere-megállapodás megkötése is. Nemzetközi Csereszolgálatxmk 60 ország 400 intézményével állt rendszeres kapcsolatban. A forgalomnak mintegy 30%-a a Szovjetunióra, 50%-a a többi szocialista országra és 20%-a egyéb országokra esett. A tőkés országok közül legélénkebb volt a forgalom az NSZK-val, az USA-val, Angliával, Finnországgal, Franciaországgal, Svédországgal, Indiával, Kanadával és Ausztráliával. Mint országos csereközpont, a külföldi csereközpontokból beérkezett anyagot 120 magyar intézménynek osztottuk szét. Tovább folyt a nemzetközi fölöspéldánycsere és a hivatalos kiadványok cseréje. Utóbbi keretében elsősorban az Országgyűlési Könyvtár hivatalos lapjainak és parlamenti anyagának gyűjteményeit sikerült számottevően gyarapítani. A külföldről beérkező anyagnak mintegy egyharmadát tartotta meg könyvtárunk, illetve a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, kétharmadát a gyűjtőkörileg illetékes más könyvtárak kapták. Saját állományunkat elsősorban a hungarika vonatkozású anyaggal gyarapítottuk eredményesen, számos esetben konkrét kérések alapján. A csereegyensúlyt sikerült megvalósítani: 1965—1966-ban kiküldtünk összesen 40 488 darabot (könyv, brosúra, folyóiratévfolyam) és kaptunk 40 352 darabot. Közvetlen csere-megállapodást kötött könyvtárunk még 1964-ben a magyarjugoszláv kulturális egyezmény keretében az újvidéki Matica SrpsJca könyvtárával. 1965—1966-ban már élénk és rendszeres személy-, kiadvány- és mikrofilmcserét bonyolítottunk le. Csehszlovák kezdeményezés alapján 1966-ban mikrofilmcsereegyezményt kötöttünk a túrócszentmártoni Matica Slovenska könyvtárával. A Könyvelosztó csökkentett létszámmal, de nagy munkaintenzitással és jó szervezettséggel teljesítette a ráháruló feladatokat. Kiemelt fontosságú munkája 1966-ban a Vas utcai másodpéldányok Rákospalotára való átszállítása és a ren29