AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése az 1965—1966. években

dezés megkezdése volt. A fölöspéldányok gondozása terén csökkentett ütemben ugyan, de folytatták az 1701—1850 közötti kiadású külföldi könyvek feldolgozását is. A közművelődési könyvtárak fölöspéldányainak szétosztása 1966-ban megindult : elsőként könyvtárunk és az Országos Pedagógiai Könyvtár igényeit elégítették ki. Rendszeresen végezték a kötelespéldány-maradék szétosztását is. Az osztály kisebb létszámából, ill. másirányú feladataiból következik a szétosztásra került könyvtári egységek számának csökkenése is: 1965-ben 426 499, 1966-ban 69 616. A kiosztott anyag egy része hazai könyvtárakba, más része külföldi cserére, bel- és külföldi értékesítésre került. Bár kapacitás hiányában a fölöspéldányok átvételét korlátozni igyekeztek, 1965-ben mégis kb. 57 000, 1966-ban kb. 117 000 darab átvételére került sor. III. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT MŰKÖDÉSE AZ 1965-1966. ÉVEKBEN A KMK tevékenységét könyvtárpolitikánk általános iránya, könyvtári hálózati rendszerünk, az OSZK-nak a rendszerben elfoglalt szerepe alapján úgy értékelhetjük, mint a Nemzeti Könyvtár országos feladatainak szerves részét. Elődjének, a Módszertani osztálynak életrehívását is ez indokolta az OSZK szervezeti keretében s ezért alkotja a KMK is — megalakulásától kezdve máig — az OSZK egyik sajátos szervezeti egységét, Konkrét munkáját a könyvtárügy fejlesztésének általános céljai határozzák meg. A KMK-nak a könyvtárügy szakmai-módszertani irányításában elfoglalt helyzetéből következik, hogy már a Művelődésügyi Minisztérium által készített irányelvek kialakításában is részt vállal. A tudományos és szakkönyvtárügy fejlesztésének az 5 éves tervidőszakra vonatkozó céljait, valamint a közművelődési könyvtárakra vonatkozó irányelveket a Művelődésügyi Minisztérium 1965-ben készítette el. A terv előkészítése és ennek feltételeként a tudományos tervezés módszertanának kidolgozása, a közművelődési könyvtárak tervmutatóinak kialakítása a KMK kiemelt feladatai közé tartozott. Az elmúlt két év tevékenységének központjában a tervezés mellett a könyvtáraknak a következő tervidőszakra való előkészítése állott. Közművelődési könyvtárak A munka régebben szinte kizárólag a közművelődési könyvtárakra irányult. Az utóbbi években egyre szélesedett és ma már átfogja az egész magyar könyvtárügyet. A közvetlenül végzett módszertani feladatok tekintetében azonban még ma is igen jelentős rész esik a közművelődési könyvtárakra. Ezen a területen az elmúlt két évben folytatott hálózat-szervezési vizsgálódások és kutatómunka lehetővé tette a hálózati rendszer modernebb formáinak kialakítását. Eddig ugyanis a közművelődési könyvtárak szerepének, jelentőségének megítélésében nem következett be lényeges fordulat. De nem is következhetett be, hiszen domináló kölcsönző könyvtári jellegük következtében szinte csak kötetszámban különböztek egymástól a városi és községi könyvtárak, funkcióikat tekintve alig. Nem csoda tehát, ha a közönség szemében a közművelődési könyvtárak még most sem számítanak felvilágosító, tájékoztató, a tanulást, az önképzést szolgáló vagy segítő 30