AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár külön gyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében

gesztett tanulmányozására is lehetőség nyílik. A teremben berendezett mikrofilmfülkét is telepített a tervezés. A teremfelügyelői asztal mögött vezet le a lépcső az olvasóterem alatti raktári-kutató területre, a belső munka helyiségeibe, innen lehet megközelíteni a raktárakat is, a lépcső ugyanis összeköti a raktár mind a négy szintjét. Az olvasóterem alatti IV. épületszinten a 30 m

2 alapterületű adminisztrációs munkahelyiségbe vezet a lépcső, e tér folytatása északi irányban a kutatóhelyiség, ahol 4 kutató egyidejű működése lehetséges, de kutatási lehetőségeket biztosított a tervezés a legfelső raktári szint ablakainak előterében is. A IV. szinten két további helyiség áll rendelkezésre a vezetés (16 m

2

) és a belső könyvtári munkát végző könyvtárosok számára (16,70 m

2

). E munkahelyek előteréből ajtó nyílik az épület IV. szintje északi, Csikós-udvari traktusába, ahol a Gyarapítási Osztály munkahelyei vannak. A III. szinten elhelyezett kötelespéldányszolgálathoz beküldött kisnyomtatványtári anyag az északi teherlift igénybevételével jut el a Tár munkahelyeire. A Kisnyomtatvány tár munkahelyiségeinek alapterülete összesen 62,70 m

2

, a tervezés 6 könyvtáros számára biztosított munkahelyet. A négyszintes raktár teljes alapterülete közel 500 m

2 és kapcsolattal rendelkezik az északi raktártorony egyes szintjeivel. A különgyűjtemények épületgépészeti kérdéseiről külön nem szólunk, általában az épület egészére érvényes megoldások kerültek itt is alkalmazásra mind világítástechnikai, mind légkondicionálási, mesterséges szellőztetési, fűtési, tűzbiztonsági stb. szempontból; de a sajátos igényeket (pl. elektroakusztikai berendezés stb.) is korszerűen oldotta meg a tervezés. Jegyzetek 1. Farkas László—Havassy Pál—Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár új épülete a Budavári Palotában. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1961—1962. Bp. 1963. OSZK. 39—107. 1. V. ö.: A Nemzeti Könyvtár új épületének tervezési programja és műszáki'tervezési feladata. 1—3. k. (Soksz.) Bp. 1961. OSZK—KÖZTI. 2. „A krisztinavárosi szárny főlépcsőcsarnokának pihenője középrészen beomlott, lőszerrobbanás következtében lépcsőfalai is erősen megrongálódtak." Oerő László: A budai vár helyreállítása. Bp. 1951. 116. 1. 3. Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár. Bp. (1912?) 41.1. 4. A könyvtár tervezői a volt királyi palota hegytetőre és lejtőre épített épületének különböző szintjeit a krisztinavárosi, Dózsa György szobor mögötti, Palota-téri szinttől számolják, ily módon az egykori alsó pince lett az L, a felső pince a IL, az alsó alagsor a III., a felső alagsor a IV., az egykori földszint az V., az egykori első emelet a VI., s a korábbi második emelet a VII. szint; a harmadik emelet lett a VIII. szint, a IX. szint pedig csak az átépítés eredményeként jött létre. 5. Czagány István: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek. Bp. 1966. 103. 1. Hauszmann szerint (im. 41. 1.): „E lépcső csak az első emeletig vezet, míg a többi emeletekkel való közlekedést melléklépcsők közvetítik." 6. Czagány, im. 104. 1. A belsejében teljesen elpusztult egykori királyi palota művelődéstörténeti és építészettörténeti jelentősége szempontjából figyelemreméltóak Hauszmann megállapításai (im. 46. 1.) a termek belső kiképzéséről. Míg az épület külsejében a Mária Terézia idejében kialakult bécsi barokk modorban épült eredeti palotát „kegyeletből is megtartandó"-nak minősítette, nagyobb szabadsággal kívánt élni a belső terek esetében. 108