AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1965-1966. Budapest (1967)

I. A könyvtár életéből - Tombor Tibor: A Nemzeti Könyvtár külön gyűjteményei és kiállítási termei budavári új épületében

,,Itt már nem kellett a régi helyiségek francia rococo díszítéseit utánozni — írja — de még más korszakbeli remekművekből sem kívántam közvetlenül meríteni..." „Számot kell vetni a modern ember viszonyaival és ennek megfelelő művészi keretet alkotni." Hauszmann a belső termek kiképzésénél a „magyar nemzeti jelleget" kívánta érvényesíteni. Rámutatott idézett írásában (46. 1.) arra a századfordulón már kialakult „magyar ornamentikára", amelyet ő fejleszteni kívánt. „Ezt fejleszteni, nemesített alakban építőművészetünkben olvasztani és ez úton a magyar stílust előkészíteni, ez kötelességünk." E kérdést illetően 1. még: Hauszmann Alajos: A királyi vár belső kiképzése és iparművészeti felszerelése = Magyar Iparművészet 1903. 161—180. 1. 7. Ld. az ÉM Középülettervező Vállalat III. Irodája 5601/62-5 törzsszámú BÉ-129., 191-, 191., 221., 223., 242., 243., 246., 258., 259., 260. rajzszámú kiviteli terveit. 8. Hauszmann A.: A magyar királyi vár, 48—50. 1.; uo. írja (39. 1.), hogy nagy gondot fordított a királyi vár képzőművészeti alkotásaira. Az 1900. évi párizsi kiállítás nyújtott alkalmat számára műtárgyak, bútorzat, felszerelés beszerzése ügyében. A király „a mamagyar művészet és ipar fejlesztése és istápolása érdekében, a királyi vár felszerelésére és még egyéb az építéssel kapcsolatos munkákra újból 5 468 000 korona összeget engedélyezni méltóztatott azzal a meghagyással, hogy a hazai művészet és a magyar ipar termékeit használjuk fel a királyi vár belső kiépítésénél és felszerelésénél". 9. Czagány, im. 108—109. 1. 10. Hauszmann a Mátyás király képek megfestésére Benczúr Gyulát kérte fel. (A magyar királyivár. 50. 1.; ld. még: Ybl Ervin: A budai Várpalota építése. Művészettörténeti tanulmányok. Bp. 1957. 261 1.) A művésznek a teremben nyolc nagy falsík állott rendelkezésére. Telepy Katalin írja (Benczúr. 1963. 38—39.1.), hogy Benczúr nyolc vázlata, „hamarosan elkészült, de a kívánt méretben haláláig mindössze kettőt fejezett be, Mátyás fogadja a pápa követeit, 1915-ben és Diadalmas Mátyást, 1920-ban". A terem bejáratától jobbra eső falsík lambériája felett, a faburkolat szerves részeként helyezték el „Mátyás fogadja a pápa követeit" megjelölésű illetve témájú képet, e „nagylélekzetű történelmi kompozíciót" (Telepy, im. 41—42. 1.). Alatta a sarokban állt a neorenaissance kandalló. A bejárattól balra, tehát délirányban eső falsíkon Benczúr „Diadalmas Mátyás" c. festménye díszítette a termet. A két kép Czagány szerint (im. 109. 1.) „művészi kvalitás szempontjából is a mester legjava alkotásai közé" tartozik. Benczúr Mátyás-sorozatában a „crescendót a Diadalmas Mátyás-ban érte el" (Telepy, id. mű, 43.1.). A lambéria feletti többi falmezőt selyembrokát fedte. Ez a csodálatosan szép terem az 1944—45. évi ostrom során elpusztult. A helyreállítás megkezdése időszakában (Gerő, im. 116. 1.): „Erősen sérültek a Hunyadi-terem feletti mennyezetek, s belső kiképzése teljesen megsemmisült." Benczúr két nagyméretű (200 X 450 cm), késői alkotása azonban szerencsésen megmenekült, az Olasz Követség palotájába került (Telepy, im. 43. 1.), onnan Itáliába. Az olasz állam 1947 után átadta a két képet a római Magyar Követségnek, ahonnan 1959-ben, tekercselt, rongált állapotban hazaszállították. A két képet a Nemzeti Galéria vette át (lelt. sz. 1278, ill. 1279). Ezt követően került sor a két kép restaurálására. A két képet a Nemzeti Galéria átengedi az Országos Széchényi Könyvtárnak, visszakerülnek tehát a Budavári Palotába, de nem eredeti helyükre, vagyis az egykori Mátyás-terembe, hanem az alatta levő könyvtári tanácsterem diófaburkolatú falára. 11. Hauszmann A.: A magyar királyi vár. 50. 1. E szobrot, mely szerencsésen átvészelte az ostromot, Fadrusz állami megbízásból, a Kolozsvárott levő Mátyás szobor mellékalakjai nélkül, közel egyméteres bronzpéldányban készítette el 1902-ben a Mátyás-terem díszítésére. „A csaknem üres helyiség közepére állított és témájánál fogva központi „berendezési tárgy" Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szoborcsoportozatának főalakja volt. A remekmű kicsinyített másolata reneszánsz talapzaton emelkedett és a nagy térhatású teremben monumentálisan érvényesült." (Soós Gyula: Fadrusz János. Bp. 1961. 48. 1.) 12. Az OSZK egyes különgyűjteményeinek történetére, feladatkörére, állományára stb. vonatkozó kérdések részletesebb kifejtését, a kapcsolatos szakirodalom felsorolását ld. a Könyvtári Minerva 1, kötetében (Bp. 1965. 583—604. 1.). Ld. még: „Az Országos Széchényi Könyvtár" (Bp. 1964. 56 1.) tájékoztatót, valamint a Könyvtár évkönyveit és évi jelentéseit. 13. Legnagyobb értékei közé tartozik a Halotti Beszéd (XII. sz.), a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a legrégibb magyar bibliafordítás részlete, a XIII. sz.-ból származó törvénygyűjtemény (Admonti kódex), krónikák (köztük Anonymus krónikája, s a Képes Krónika), legendák, 34 Corvina (köztük Philostratus-, Hieronymus-, Chrysostomus- stb. kódexek), a Kálmáncsehi kódex; nevezetesek a XVI—

XVII. sz.-i történelmi forrásmunkák 109