AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Dán Róbert: Kéziratos magyar nyelvű Talmud recenzió a XVIII. századból
világra. . ." a fenti példán világosan látszik Hermányi módszere, a három csoda közül, amelyeket pedig forrása pontosan közöl, kihagy egyet, mégpedig R. Eliezer mondásából a bevezető részt: a teremtés csodáját. Ilyen és hasonló egyszerűsítések igazolják, hogy a fordító az általa is ismert dolgokat nem írja le, csupán a neki újat mondó anyag került lejegyzésre. Ádám tárgyköre után nem tartja be következetesen a kronológiát. Salamon következik, 24 majd Ábrahám 25 és Sámson 26 . Beszél a legendás állatokról, a lelkek csodáiról 27 . A fordítás munkája menetében a témák már nem rendszereződnek,. csupán a tárgymutató Hermányi iránytűje. Figyelemre méltó, hogy nem ragaszkodik a talmudi mesekörhöz. Ha más korszakból talál lejegyezésre méltót, nem habozik. Eisenmenger a II. kötet 520. oldalán Dávid Rubéni történetét meséli el. 28 " Hetedik Kelemen Pápához jött Sidó király követje. A Salselet Hakkala 29 könyvbe illen história vagycn: A világ teremtt'se után 52S4-dik 3(> esztendőben amelly a második templom elromlásának 1466-ikk esztendeje (Annus nati Xti 1534) eljőve egy Sidó férfiú messze fölről s vala az ő neve R. Dávid Rubéni 31 a ki is, hogy Rómába érkezik beszéle "VII. Kelemen Pápával és annak szemeibe lőtt kedvet talála s monda, hogy ő Generális avagy mezei főhadi tisztje az Izraeliták királyának, vala pedig termetében törpe fekete mint a szeretsen és 45 esztendősnyi; volt ez a Portugáliai királlynál is beszéllett véle és vévé maga mellé egy tolmátsotmert nem beszélheté vala más nyelven tsak Sidó és Arábiai nyelven. .. A fenti elbeszélés hosszan folytatódik, de a jelen esetben vizsgálódásaink érdekében a további közléstől el kell tekintenünk. E kis részlet azonban ékesszólóan bizonyítja, hegy Hermányi nem ragaszkodott a talmudi mesevilághoz. De az egyéb motívumok lefordítása után vissza-vissza evez a Talmud tengerére és rendszertelenül merít innen-onnan. A fordítás magyar nyelvezete is bizonyító erejű. Hermányi, aki természetesen a nyelvújítás előtti nehézkes, de rendkívül kifejező erőteljes magyar nyelvet használja, sokszor összevon szavakat, számtalanszor csak egy-egy betűig rövidít. Reánk maradt egyéb munkáinak gyakorlatával ellentétben nem fordítja a szót latinra eltekintve egy-két esettől, amikor az eredeti szöveg szókimondó stílusa már az ő számára is erős. 32 Ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy jelen esetben, nem óhajtja élőszerűvé tenni írását. Nem törekszik a csattanós befejezések kidomborítására, egyik témából észrevétlenül csúszik a másik tárgyalásába, a témákat csak az aláhúzott és a folyamatos szövegben helyet foglaló címek választják el egymástól. A Sidók Talmud já-nak magyar irodalmi hatásáról nem beszélhetünk Hermányi munkájának viszonylatában. Annyit azonban le kell szögezni, hogy a címlap tanúsága szerint Borosnyai Was Elek a „maga hasznára" másolta le Hermányi kéziratát, és ez talán azt jelenti, hogy nagyobb érdeklődésre is számot tarthatott volna publikálás esetén. A magyar irodalomba eljutott Talmud-haiás azonban nem az Eisenmenger— Hermányi vonalon mutatható ki. A múlt század közepén Edvi Illés Pál foglalkozik a Talmud elbeszélő részeivel 33 de értékelésében nyoma sincs sem Eisenmenger de még Hermányi hatásának sem. 34 Ináncsi Pap Gábor is foglalkozott a talmudi mesevilág magyar átültetésével, 35 ő azonban Hurwitz munkájából merít, aki éppen Eisenmenger könyvének ellensúlyozására írta meg a Sagen der Hebräer c. munkáját. 36 238
