AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Unesco egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására

Vám- és egyéb kedvezmények Hasonlóan nagyjelentőségű kötelezettség hárul az államokra abban a tekintetben, hogy vámmentességet kell biztosítaniok a csereszervek számára, valamint az egyezmények értelmében kötött bármely megállapodás csereanyagára, de itt sem egészen világos, hogy valamennyi cserélő intézmény számíthat-e erre az alapvető engedményre. A brüsszeli értekezlet egy francia hozzászólásából az derült ki, hogy pl. Franciország nem is óhajt minden intézmény számára vámmentességet nyújtani, viszont megemlítette, hogy más államok ezt megtehetik, mert a „csereszervek" kifejezést bármilyen tágan értelmezhetik. A csere nemzetközi koordinálása Az egyezmény értelmében a szerződő államok évente jelentést fognak tenni az egyezmények működéséről és kétoldalú megállapodásaikról az Unescónak, hogy így lehetővé tegyék számára a csere nemzetközi koordinálását. Mind W. Cox, mind Waersegger kiemeli az ebben rejlő előnyöket. Az előbbi szerint a csere egyik akadálya a tájékozatlanság, amin ez a pont, ha betartják, segíteni fog. Tájékoztatás és tanulmányok A fenti jelentéseket az Unesco közzé fogja tenni és elméleti kérdéseket is ki fog dolgoztatni. Mindez a kölcsönös tájékozódás fontos ügyét elő fogja mozdítani. 1963 végén Franciaország, Olaszország és Tajvan adott is már jelentéseket, bár ezek csak az 1962. évi forgalom statisztikáját ismertetik és még nem említik, hogy az egyezmények alapján változás történt-e. Az Unesco által nyújtott segítség Az egyezményeket megtárgyaló államok természetesen örömmel üdvözölték azt a cikket, amely szerint az Unesco az egyezményekkel kapcsolatban is kész tagállamai számára támogatást nyújtani. Francia és csehszlovák javaslatra pontosabban meg is jelölték, hogy ez a támogatás elsősorban a csereközpontok fejlesztését lesz hivatva szolgálni. A korábbi megállapodásokhoz való viszony A két egyezmény szövege itt különböző. Az első mondat, mely szerint az egyezmény nem érinti a szerződő államok bármely egyéb nemzetközi kötelezettségét, még azonos, de a hivatalos kiadványok egyezményének szövege a továbbiakban bővebb. Felmerült ugyanis a brüsszeli egyezményekhez való viszony kérdése. Kimondták, hogy a brüsszeli egyezményeket változatlanul érvényben kell hagyni, miután azok szorosabb kötelezettségeket rónak az államokra, és így ezekhez bármikor lehet még csatlakozni. Az Egyesült Államok azonban tartott a kettős kötelezettségtől, és bár Anglia felhívta a figyelmét az új egyezmény fakultatív jellegére, a végleges szövegbe mégis belekerült az a mondat, hogy az új egyezmény nem fogja megkívánni a már folyamatban levő cserék megduplázását. 48