AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Unesco egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására

Nyelv A javasolt angol, francia, orosz és spanyol mellé az Egyesült Arab Köztársaság az arab, Tajvan pedig a kínai nyelvet akarta felvétetni, de minthogy ezek az Unescónak nem hivatalos nyelvei, a kérést nem fogadták el. Megerősítés és elfogadás A javaslatban még csak a megerősítés (ratifikálás) szerepelt csatlakozási formaként, de Anglia kérésére, hosszú alkotmányjogi vita után alternatívaként már a brüsszeli értekezlet beiktatta az „elfogadás" lehetőségét, amit azután a 10. Közgyűlés előkészítő bizottsága helyezett a szövegbe. Csatlakozás A vita a körül forgott, hogy a nem-tagállamok milyen módon csatlakozhatnak. A szocialista országok azt kívánták, hogy a csatlakozni óhajtó nem-tagállam meghívásához az Unesco Végrehajtó Tanácsának határozata ne legyen szükséges, az Unesco jogi szakértője viszont ragaszkodott ehhez. Érvénybelépés Szovjet javaslatra 3-ra emelték azoknak a ratifikációs okmányoknak a számát, amelyek letétbe helyezése az érvénybelépéshez szükséges volt, amerikai javaslatra pedig kimondták, hogy az érvénybelépés csak a ratifikálókra és elfogadókra vonatkozik. Kiterjesztés A szocialista országok tiltakozása ellenére az egyezmények a nem-szuverén országokra is kiterjeszthetők. Felmondás stb. Az egyezmény írásban felmondható és 1 év múlva lép hatályba. Az Unesco értesíti tagállamait a csatlakozásokról. Az egyezményeket egészben vagy részben a Közgyűlés módosíthatja, a beiktatás pedig az Egyesült Nemzeteknél történik. AZ EGYEZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS MAGYARORSZÁGI TEENDŐK Mérleget kell készítenünk arról, hogy miként áll a mi külföldi cserénk az új egyezmények tükrében és milyen teendők hárulnak a hivatalos állami szervekre, vagy a cserélő intézményekre annak érdekében, hogy a csatlakozásunk ne maradjon puszta formaság, hanem ebből a megfelelő előnyöket is biztosíthassuk a magyar könyvtárak és a tudományos, kulturális intézmények számára. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a magyarországi kiadványcsere az elmúlt években erőteljesen fejlődött. Kb. 200 magyar könyvtár, oktatási intézmény, tudományos szervezet áll rendszeres kapcsolatban a működésüknek megfelelő 4 Évkönyv 49