AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Unesco egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására

1. A KIADVÁNYOK NEMZETKÖZI CSERÉJÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY 1. cikk. A kiadványok cseréje Ez a cikk arra kötelezi az államokat, hogy ösztönözzék és könnyítsék meg a tudományos, kulturális stb. intézményeik közötti cserét anélkül, hogy részletezné az ösztönzés és könnyítés mibenlétét. Eredetileg csak Ösztönzésről, (bátorításról) (to encourage, encourager) volt szó, a Zenei Könyvtárosok Nemzetközi Egyesületének javaslatára, „az egyezmény hatásosságának növelése érdekében" került be a könnyítés kifejezése is. Az előzményekből tudjuk, hogy ez a kötelezettség elsősorban a csereirodák útján érvényesül, az államok tehát akkor tesznek eleget ennek a kikötésnek, ha központi csereszerveiket látják el a funkcióik ellátásához szükséges eszközökkel, egyébként pedig a kötelezettség a szállítási, postai és vámügyi könnyítésekben realizálódik, vagyis azáltal, ha az államok mindent elkövetnek a kiadványcsere útjában álló akadályok elhárítására. Olasz javaslatra került be az a megszorítás, hogy a cseréből a kereskedelmi jellegű szerveket ki kell rekeszteni. A zárójelentés megjegyzi, hogy az idetartozó cserék oly vegyes jellegűek, hogy az államokat többre, mint a csere általános előmozdítására nem lehetett kötelezni. 2. cikk. A kiadványcsere alkalmazási köre Az általános csereanyag meghatározásánál az Értekezlet az Egyetemes Szerzőjogi Egyezmény definícióiból indult ki és ennek alapján készítette el a felsorolást, amely egyébként exemplifikatív jellegű, minthogy amerikai javaslatra a különféle kiadványtípusok a javaslattól eltérően nem „tekintendők", hanem <3sak „tekinthetők" alkalmasaknak arra, hogy velük cseréljenek. Hosszú vita volt a hanglemezekről és a filmekről, végül is azonban ezeket kihagyták. W. Ccx megjegyzi,* hogy a cikk kereteibe belefér a kereskedelemben forgalmazott anyag is, aminek a természetes beszerzési módja továbbra is a vásárlás marad, legalábbis a fejlett könyvtári szervezettel rendelkező államokban. Olyan államokban viszont, ahol a kiadványok sokkal nagyobb köre tartozik az állam működési körébe, e cikk alapján bővülhet a kereskedelmi forgalomban szereplő könyvek cseréje. Egyébként ez a cikk teremt kapcsolatot a másik egyezménnyel, amennyiben a cserélhető kiadványok felsorolásába beiktatja a hivatalos kiadványokat, utalva a külön szabályozásra, amelyet az általános egyezménytől jogilag teljesen függetlenít éppen azért, hogy az államok szabadon dönthessenek abban a kérdésben, hogy mindkét egyezményhez csatlakoznak-e vagy csak az egyikhez. 3. cikk. Csereszolgálátok Itt van szó arról, hogy a szerződő államok milyen szervek útján teljesítik az egyezményből rájuk háruló kötelezettségeket és e szerveket milyen feladatokkal ruházzák fel. Több állam idegenkedett a nemzeti csereközpont felállításának gondolatától, más államok viszont többnyire egyetértettek a csereközpontok hatáskörének bővítésében, csak abban tértek el a vélemények, hogy ez milyen mértékben történjék meg. * L. a felhasznált irodalom jegyzékét e tanulmáns' végén. 43