AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

I. A könyvtár életéből - Gombocz István: Unesco egyezmények a nemzetközi kiadványcsere szabályozására

új tervezetek kiküszöbölik a brüsszeli egyezmények hibáit, a hivatalos anyagon kívül felkarolják a tudományos cserét is. Az egyezmények inkább kereteket adnak, nincs teljes kötelezettségvállalás, a csereközpontok szerepe bővül, egyszerűbb lesz a szállítás, a tarifa, a vám ügye. A Szovjetunió képviselője kiemelte a csere fontosságát, a többoldalú egyezményeket általában alkalmasaknak minősítette a nemzetek közötti kiadványcsere széles körű fejlesztésére. Belgium és Franciaország javaslatára az eredeti sorrendet felcserélték, és előbbre helyezték a nem-hivatalos kiadványok cseréjéről szóló egyezményt, mint általános és fő egyezményt, mely említést tesz a hivatalos anyagról is, mint a kiadványcsere egy különálló és így külön szabályozandó kategóriájáról. Az egyszerűség kedvéért az addigi „nem-hivatalos kiadványok" kifejezés helyett röviden a „kiadványok" kifejezést tették. Az értekezlet pontról pontra haladva alapos részletességgel vitatta meg az egyezménytervezeteket, majd kidolgozta a harmadik változatot és azt a 10. Unesco Közgyűlés elé bocsátotta. A zárójelentés megemlíti, hogy a szövegezés során sikeres erőfeszítések történtek arra, hogy a nemzetközi csere fejlesztésének valamennyi résztvevő által támogatott általános eszméjét egyensúlyba hozzák egy működőképes és széles körű elfogadásra igényt tartó, a realitásokkal számoló szöveggel. Az Unesco 1958. évi 10. Közgyűlése csak annyit változtatott a szövegen, hogy a ratifikálás útján történő csatlakozási mód mellé felvette az elfogadás útján való csatlakozási formát is, különös tekintettel egyes államok alkotmányjogi szabályaira. A Közgyűlés a két egyezményt 1958. december 3-án elfogadta és így azok megnyíltak a csatlakozni kívánó államok számára. A Kiadványok Nemzetközi Cseréjéről szóló Egyezmény a harmadik csatla kozási okmány letétbe helyezésekor, azaz 1961. november 23-án lépett életbe. Az egyezményhez 1965 júniusáig a következő államok csatlakoztak: Anglia, Bjelorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Brazília, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Egyesült Arab Köztársaság, Ekuador, Franciaország, Ghana, Guatemala, Izrael, Kuba, Magyarország, Olaszország, Panama, Románia, Spanyolország, Szovjetunió, Tajvan, Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, Új-Zéland. A Hivatalos Kiadványok és Hatósági Irományok Államok Közötti Cseréjéről szóló Egyezmény 1961. május 30-án lépett életbe. 1965 júniusáig ugyanazok az államok csatlakoztak hozzá, mint az általános egyezményhez, továbbá Ceylon. AZ ÚJ EGYEZMÉNYEK ELEMZÉSE Mindkét egyezmény magyar szövege hivatalos fordításban megjelent a Magyar Közlöny 1963. december 9-i 86. számában. Vizsgáljuk meg az egyes cikkeket, figyelemmel a brüsszeli értekezleten elhangzott véleményekre, valamint az egyezményekről eddig megjelent szakirodalmi feldolgozásokra. 42 f