AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Markovits Györgyi: Egy illegális lap és József Attila. A Front.

ben a szociáldemokrata párt 1931—32. évi oktatási programját leplezte le. Nagy Lajos, Schönstein Sándor, Gereblyés László, Kozma József írt a lapban, megjelentek benne József Attila «Munkások» és Illyés Gyula «A hírlapíró» című verse

r továbbá egy Serényi Imre aláírású cikk a börtönbüntetését töltő Pákozdy Ferencről."

20 „. . .Bab a költő! Rab, mert a szegényeké, a proletároké, az elnyomottaké. Rab, mert annak az osztálynak a hitéről, fájdalmáról, reményeiről és harcáról dalol, amely sötét mélységekben nyomorog és várja az új világrendet. . . Gyermekkora óta éli a proletárcsaládok hányt-vetett, bizonytalan életét. Megtanulta, mi a bérmunka, mi a munkanélküliség, mi a sztrájk, mi a szegénység és elnyomatás.. Az egyetemen az elsők közé tartozott s megtanulta, mi a polgári tudomány, mL az osztálytársadalom hivatalos pedagógiája, mi a polgári irodalom és kritika, mi a polgári esztétika. Otthagyta az egyetemet és elment napszámosnak egy építkezéshez. . . A költő rab. Rab, mint azok, akik idekint vannak, akár költők,, akár munkások. A polgári társadalom ezzel elismerte, hogy a vers, a szó, az. indulat: cselekvés. A proletariátus költőjével úgy bánt, ahogy a proletariátus cselekvő harcosával bánni szokás. . . Pákozdy Ferenc börtöne körül végeláthatatlan sorban állnak a földművesek, napszámosok, kőművesek, vasasok, a kalapácsos és kaszás emberek, a kitaszítottak, kizsákmányoltak s azok is, akik a toll hatalmával és erejével ostromolják az emberiség börtönkapuit itt Magyarországon és mindenütt a földgömbön. Pákozdy Ferencre gondolunk s tudjuk, a gondolkodás és írás szabadságát és erejét Magyarország szomorú földjén sem lehet paragrafusok bilincseivel megtörni s földöncsúszó udvari bohóccá nyomorítani a költőt." A következő cikk Nagy Lajos kitűnő szatírája az akkoriban leleplezett Gyulai—Molnár-íéle puccskísérletről. Az író éles vonásokkal vázolja a puccs sikerének elképzelhető következményeit az ellenforradalmi Magyarországon. Ugyancsak szatirikus élű Antal Jánosnak Horváth János álnévvel megjelent cikke, melyben a szociáldemokrata párt 1931—32. évi oktatási jDrogramját elemziPalasovszky Ödön ironikusan festi le a hivatalos jótékonysági akciót,. a „kincstári" álhumanizmust. Ugyancsak szatirikus ízű írás Gereblyés László Mérgezett nyilak című cikke is. Leleplezi az ellenforradalom könyvpropagandáját, szellemesen ismertetve a „Nyíl"-regények sorozat néhány darabját. Mint látjuk, a szatírák egymást követik a Front oldalain. Az aláírás nélküli. Sült galamb című kitűnő írás alapötletét „Elvetemült éhes emberek leparittyázzák Budapest kedvenc galambjait", az egyik esti lapban közölt hír adta. A lap utolsó cikke a „Pártkongresszusi riport — a karzatról. . ." közvetlen,, hiteles írás, mely reálisan érzékelteti a szociáldemokrata párt kongresszusának irányvonalát és hangulatát. Ironikusan állapítja meg, hogy az osztrák párt küldötte visszaélt a vendégjoggal: a fasizmus elleni harcról beszélt, de a baloldalt, nem támadta. A cikk nyomán szinte látjuk és halljuk Peyer Károlyt, Buchinger Manót, Mónus Illést. Jól érzékelteti az ellenzéki munkásság és az ifjúmunkások elégedetlenségét a pártvezetéssel szemben. Nem érdektelen talán a lap kisebb közleményeinek megemlítése sem. Jellegét ezek még jobban aláhúzzák. A Könyvet a gyermekeknek című cikkből megtudjuk, hogy a Szovjetunióban 1920-ban 647 ezer példányban adtak ki ifjúsági könyveket, 1930-ban pedig már 15 659 ezer példányban. •— Egy másik kis cikk ismertetést közöl Alex Wedding Ede und Unku című, 1933-ban Berlinben a, 304