AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Markovits Györgyi: Egy illegális lap és József Attila. A Front.
Malik Verlag kiadásában megjelent regényéről. A horthysta cenzúra még ugyanez; évben kitiltotta könyvet a postai szállításból. „A szabadság és demokrácia országa" című hír közli Robert Parsons amerikai író letartóztatását. Az ok: antológiát állított össze különböző népek és korok forradalmi költészetéből — Euripidésztől Heinéig. Az író védelmére bizottság alakult, élén Upton Sinclairrol. A folyóiratszemle a Bartha Miklós Társaság Fiatal Magyarország című új lapjával foglalkozik. — A rövid cikkek között több éles hangon támadja a szociáldemokráciát. Sajnos, a per tárgyalására vonatkozó részletesebb dokumentumok — amint már említettem — ez ideig még nem kerültek elő. így a védelem részleteit sem ismerjük. Vértes György úgy emlékszik, hogy a Front perében Domokos József volt a védő: „Amikor Tamás Aladár írását a Frontról olvastam, emlékezetembe idéződött, hogy én is tudok a Front megjelenéséről. Sőt arra is emlékszem, hogy közvetlenül a bírósági fellebbviteli tárgyalás előtt találkoztam a védőügyvéddel (nyilván dr. Domokos Józseffel), aki kétségbesetten mesélte, hogy a Front cikkei miatti sajtóperekben sikerült felmentést elérnie azon a címen, hogy a folyóirat nem kerülhetett terjesztésre, közvetlenül az újabb bírósági tárgyalás előtt került azonban kezébe a Sarló és Kalapácsnak- az a száma, amelyben cikk számol be a Front megjelenéséről. Tépte a hajtat, mert mi lesz akkor, ha az ügyész a tárgyaláson a védelem fejére olvassa a Sarló és Kalapács cikkét. Kiszámította nekem, hogy a Sarló ésKalapács jóvoltából 20—25 év börtön lóg a levegőben. A Sarló és Kalapács 1932. júliusi 21 IV. évf. 6. számáról volt szó, amelyben Gergely Sándor „Magyarországi lapszemle^''-t írt. . . 22 " Domokos József azonban a pert csak hallomásból ismeri. A védő — amint ezt a B. XI. 1710/1933. számú, 1933. február 11-i keltezésű budapesti királyi büntetőtörvényszéki Jegyzőkönyv tanúsítja — az 1945-ben meghalt Tímár Miklós ügyvéd volt. Idézzük — kommentár nélkül — a Sarló és Kalapács cikkét: „Két új folyóiratot hozott a posta. Az egyik a „Front", a másik címe „Szabadon".. Érdekesek, bátrak és jószándékúak. És éppen mert jóindulattal közelítenek az osztályharcos munkásmozgalom küzdelmei felé — bíráljuk meg jóindulattal, támogató szándékkal a két lapot, amely ha sok hiányosságát eltünteti és sok zavarát kijavítja, értékes munkát végezhet. a magyarországi intelligencia körében. „Front" címmel 1931. végén folyóirat jelent meg. Első számával már be is fejezte pályáját. A rendőrség elkobozta és betiltotta. Nyolc sajtópert indított a munkatársak ellen. A lap vezércikke: „A magyarországi munkáskultúr-mozgalom helyzete" címen beszámolót ír arról, hogy a szocdemek hogyan szerelték át a munkáskultúrát is a polgári gondolat terjesztőjévé és, hogy az osztályharcos munkáskultúr-mozgalom az utolsó öt évben hogyan harcolt benn a szocdem szervezetekben a széles tömegekre támaszkodva. És a munkáskultúra öntudatosító hatásával hogyan vitte át ezeket a tömegeket az osztályharcos munkásmozgalom gazdasági és politikai frontjára. A szervezeteket a szociáldemokrácia rendőri segédlettel szétverte, a szocdem pártból munkások százait zárták ki és ma a szocdem munkás kultúr-szervek polgári tánc-torna-énektanárok toborzóhelye. A beszámoló folytatása elmaradt a lap betiltásával. Kodolányi novellát írt egy munkanélküli tüntetésről — amelyet püspökök vezetnek és amelybe rendőrök belelőnek. A novella ilyen beállítása kissé meglepő. „A halászok testvérei és utódai ők".. . mondja az írás utolsó sora. A püspököknek a tömeg élére kellene állni és szükségesetén életüket kockára tenni az elnyomottakért. . . Ez Kodolányi novellájának az alapgondolata. Kéne ?.. . Nem is nagyon kéne. .. Mint írás —• a novella nagyon jó, de Kodolányi rossz utakon halad. Dr. Schönstein Sándor mocskos szovjetellenes rágalomra világít rá jó cikkel. József Attila „Munkások" cím alatt írt jó verset. Borisz Pilnyák „Életkép" cimű írása a kapitalizmus néhai rabmillióinak átformálódott mai öntudatos proletár életét rajzolja meg érdekes rokonszenvező kézzel. Nagy Lajos krokit írt az őszi Vannay puccsról. Horváth János a szocdemek „szocialista" 20 Évkönyv 305
