AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Kozocsa Sándor: Casanova Magyarországon
beszélget — (még mindig Voltaire) —• A szavalóművész (Orlandót adja elő Voltaire előtt) — A második nap (Voltaire-rel) — Harmadik nap (ismét Voltaire-rel) — A két olasz kalandor (Napóleon!) 1934 januárjának elején Berényi János a Budai Naplöh&n Az eltűnő Tabán hajdani lovagja címmel 43 arra a kérdésre, hogy Casanova járt-e Budán, határozott igennel felel, mert mint a leghangsúlyozottabban állította, Casanova emlékiratainak addig ismeretlen példányát nemcsak látta, hanem olvasta is: „eredeti nyelven és terjedelemben olvastam ezt a művet és ebben írja le, hogy a Rácz Fürdő közvetlen közelében lakott". A budai Casanova c. cikkében Vén budai Hárombék Effendi álnév alatt Bevilaqua Borsodi Béla összefoglalta a kérdéssel kapcsolatos tudnivalókat és megállapította, hogy Casanova „nem járt a Tabánban és mégis bele fog kerülni Budapest város költészeti bibliográfiájába, doktori disszertáció^ kat írnak majd a tabáni Casanova mende-mondáról" 44 A „legenda"-vita már leszűrve jelentkezett Rexa Dezsőnek még abban az évben (1933) kiadott Tabán monográfiájában: „a régi időben egy valaki lett volna csak, akiről sok szó esett volna e könyvben, ha. . ." Ez a „valaki" Casanova, a „ha" pedig: ha valóban járt volna a Tabánban. 45 A Párizsban megjelenő Dante (Revue de Culture Latiné) folyóirat 1937-es évfolyamában Gáldi László Ultalie et les Italiens dans le román hongrois tanulmányában Kemény Zsigmond történelmi regényét (Gyulai Pál) tárgyalva, a következő módon von párhuzamot a mű egyik centrális alakja, az olasz kalandor Benno és Casanova között: „La maniére dönt celui-ci trace le sort d'un vieux aventurier, nőmmé Senno, fait presque pressentir la vieillesse de Casanova, telle qu'on la verra plus tárd, dans une nouvelle inoubliable de M. Stefan Zweig". 46 Ernőd Tamás a Barma c. hangulatokban gazdag poémában a régi olasz városról emlékezik: „Ódon város. A levegőben még leug a finom Eleur d'amour, itt ül a szép francia hölggyel seingalti Casanova úr". 47 Az évtized végén jelent meg Orpheus álnévvel a Széljegyzeteit Casanovához c, regény (1939.) A szerző kilétét nem sikerült feloldani; a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők szaklapjának, a Corvinának, közlése szerint a mű a „lefoglalt és kitiltott sajtótermékek" listájára került. 48 A Magyar Irodalmi Lexikon (HL köt. Bp. 1965.) szerint a mű szerzője: Szentkuthy Miklós. A budai kaland utolsóelőtti felelevenítője Lestyán Sándor, Pest-Budai Regélő, 1940-ben megjelent könyvének „Casanova" fejezetében ismét valóságosnak tartja a tabáni tartózkodást: „az egész világ romantikus hőse, kalandor és lovag, női szívek bálványa, bejárta egész Európát és volt a Tabánban is", 49 Egyébként még ugyanabban az évben a Révainál jelent meg a magyar irodalom legérdekesebb Casanováról szóló alkotása, Márai Sándor regénye, a Vendégjáték Bolzanóban* A könyvnek óriási sikere volt: három év alatt öt kiadása és az elismerő bírálatoklégiója, de külföldön is derekasan megállta a helyét. Előttünk ismert fordításai olasz (1941), cseh (1942), holland, német (1943), svéd (1944), finn (1946) és spanyol (1950) nyelven jelentek meg, utóbbi Brachfeld Olivér fordításában Barcelonában Musica on Florenzia címmel. Modern regényirodalmunk sajátos Casanova-szemléletében fogant ez egyik legművészibb alkotásáról a következőket írtam a Con277