AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Kozocsa Sándor: Casanova Magyarországon

viviumh&n (Torino) megjelent VItalia nella letteratura narrativa ungherese tanul­mányomban: „II romanzo su Casanova di Alessandro Márai porta il titiolo di Recita a Bolzano : la figura dell'avventuriero veechiotto e panciuto, fuggito dalla prigione eludendo la vigilanza degli sbirri, con il suo sentimentalismo, con i suoi modi di commediante, e ottima creazione tanto dal punto di vista dell'osserva­zione realistica, quanto da quello dell'invenzione letteraria". 50 Márai drámai feszültségű epikus művét két évtizeddel később Egy úr Velen­céből címmel dramatizálta és azt Washingtonban az Occidental Press 1960-ban adta ki: a valóságban a regény nagy jeleneteit, amelyek önmagukban is zsúfolt pár­beszédet rejtettek, igen finoman rímelő jambusokra fordította. A szín 1756 egyik téli éjszakáján a bolzanói Fehér Szarvas vendégfogadó emeleti szobájában pörög le: a „játék" az emberi, itt Casanovái szerepjátszás magasiskolája. A drámai mag egységesebb mint a regényben, s az írónak sikerült így a lényeget egy shakespeare-i sűrítettségű dialógusba tömöríteni, amikor Párma grófja felkínálja feleségét Casanovának, hogy egy éjszaka folyamán kápráztassa el és ábrándítsa ki az asz­szonyt. 51 Igen jó szolgálatot tett Casanova megismertetése terén Szerb Antal, az író és a fordító. A tíz magyar nyelvű világirodalomtörténet közöl egyedül ő tár­gyalta komolyan Casanova írói működését. (Babits Mihály európai irodalom­története még említésre sem tartja méltónak!) Saint-Simon-é mellett a leghíresebb emlékiratként tiszteli, pedig a mű „hősét" erős kritikával nézi, amikor megálla­pítja, hogy Choderlos de Laclos kényes és művészi igényű nőcsábítója Casanová­nak igen kevés kalandját vállalta volna. Casanova sikereinek óriási többsége „könnyű nő", ... „de — fejtegeti tovább — emlékirata sokkal több, mint köny­nyű és érdekfeszítő szerelmi kalandok sorozata. Hatalmas terjedelmű könyve a boldog XVIII. századnak, az ancien régime édes életének legsokoldalúbb, leg­plasztikusabb emléke". 52 Szerb Antalnak a Casanova-kultusz szolgálatában ki­fejtett munkásságához hozzátartozik még, hogy 1943-ban Pongrácz Alajos társa­ságában magyarra fordítja Giovanni Commiso könyvét, a Velencei kémek-et (Agenti seyretti Veneziani neV 700), a maestro kémkedéseiről írott tanúbizony­ságot, s művészi előszóval látta el ezt a szomorúan szép és igaz történeti könyvet, melynek olvasása közben ott érezzük, mert benne lüktet, hogy „Európa histó­riájának szépsége és bánata sehol olyan közel nem jön a lélekhez, mint a Lagúnák Városában". Egyébként Szerb Antal fordította Joachim von Kürenberg Tündöklő asszony történelmi regény-korrajzát is (magyarul 1942-ben), s az izgalmas riport­regény „Casanova Duxban" c. fejezetét. A Casanova-hagyomány később is értékes irodalmi emlékekre mutathat rá: 1946-ban az Officina Könyvtárban Stefan Zweig kitűnő esszéje H. Perci Eva sikerült fordításában. A Magyar Irodalmi Lexikon szerint Arany ossy Pálnak ,,Casanova Párizsban c. regénye több nyelven megjelent", ennek azonban sehol semmi nyomát nem találtuk. (I. köt. Bp. 1963. 59. 1.) Vas István költői látomásában is fel-felvillannak casanovai motívumok: a hangulatgazdag „Római pillanat''' egyik darabja vall erről a „Fra&ca&i"-b&n „Dombra fel szamárfogat döcög. Keskeny út két kőkorlát között. Északi szemünk narancsra lát. Kőfalakra hajló pálmafák. 278

Next

/
Oldalképek
Tartalom