AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Tardy Lajos: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti Naplójából

Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti naplójából TARDY LAJOS Pjotr Ivanovics Keppent (1793—1864) joggá

1 nevezhetjük polihisztornak, hiszen mint irodalomtörténész, régész, szlavista, statisztikus, geográfus és etnográfus nem egy maradandó művet alkotott, és egyike volt az orosz bibliográfia megalapozóinak. Sokirányú érdeklődését, hatalmas tárgyi tudását tükrözik Magyarországon vezetett útinaplójának ívei is. Keppen nem átutazó utasemberként, keresztülvonuló katonatisztként járt országunkban, mint hazánk korábbi orosz útleírói

1

, hanem mint ismeretekre szomjazó, anyagot gyűjtő fiatal tudós, aki tervszerű program alapján keresi fel a tudományos intézményeket, egyes tudományterületek kiválóságait. Bár 1822-ben, magyarországi tartózkodása idején még főleg a régészet és a szláv nyelvek állnak figyelme előterében, gondos, elemző módszerrel mindent feljegyez, aminek később — egyéb szakterületeken is — hasznát veheti. Pjotr Ivanovics Keppen Alekszej Szergejevics Berezin fiatal természettudós és Ludwig Mohn festő társaságában járta be Magyarországot és Erdélyt. A többhónapos út során készült naplóból — mely mindmáig csak kéziratban olvasható

2 — ezúttal csupán azokat a részeket emeljük ki kivonatos formában, amelyek elsősorban Pest és Buda közgyűjteményeiről, akkori tudományos életünk jelentős személyeivel felvett kapcsolatairól emlékeznek meg. A két testvérvárossal a több száz oldalas kéziratnak mintegy negyven lapja foglalkozik. A gyűjtemények, műemlékek, régiségek stb. leírása mellett Keppen figyelme kiterjed a lakosság életére, összetételére, kulturális viszonyaira és sok más szempontra is — így pl. a pesti polgárság erkölcseivel másfél oldalon át foglalkozik, színesen, de nem túlságosan hízelgőén. Május 12-én érkezett Bécsből — hosszabb pozsonyi és nyitrai tartózkodás után — Pestre. Bécsben megismerkedett a tudományos világ ismert személyiségeivel — Hormayrral, Kopitárral, Hammerrel és magyar tudósokkal is, elsősorban történészekkel, akik közül Majláth Jánosra, Mednyánszky Alajosra és Bethlen Elekre emlékezik különös barátsággal. Keppen első pesti útja a könyvesboltba vezet. Nyomban megvásárolja Korabinshy és Lipszky atlaszait és megjegyzi, hogy útitársa, Berezin a bécsi Artaria-cégnél több mint kétszeresét fizette a Pesten kért vételárnak. Ezen kívül megveszi Leyrer és Schams Pestről szóló könyveit, továbbá Márton József magyar nyelvkönyvét, valamint magyar-német és német-magyar szótárát is. Ezután Schedius Lajos egyetemi tanárt keresi fel, akihez Bethlen Elektől 16 Évkönyv 241