AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Tardy Lajos: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pesti Naplójából

és Majláih Jánostól ajánlólevelet hozott. Kiemeli azt a rendkívüli szívélyességet, amellyel Schedius fogadta, majd rátér a hosszú beszélgetés ismertetésére. Először Kitaibel Pál botanikai könyvével kapcsolatosan kér felvilágosításokat a budapesti egyetem esztétika professzorától, majd a Duna hidrológiai sajátosságainak megbeszélése után rátérnek a régiségekre. A szláv emlékek vonatkozásában Schedius nem ad felvilágosítást, hanem egy volt tanítványához utasítja, akitől Keppen a későbbiek során meg is kapta a kívánt tájékoztatást. A klasszikus emlékek területén Reppent elsősorban a Mithras-kultusz maradványai

3 érdeklik; ezekkel rendkívül alaposan foglalkozik naplójegyzeteiben. Kérdéseire Schedius elmondja,, hogy Veszprém mellett találtak jelentős leleteket, de az ún. Ördögmalomnál is; ezt már beszállították a Nemzeti Múzeumba. Schedius felhívja Keppen figyelmét Schönwisner munkáira, valamint Tomka-Szászky Introductio in geographiam Hungáriáé antiqui et medii aevi című könyvére. Hosszasan foglalkoznak a magyarországi német nyelvjárások sajátosságaival is.

4 Másnap Horvát István, a „múzeumi könyvtár őre" fogadta. Először a Győr melletti Hédervárott őrzött Viczay-ié\e numizmatikai gyűjteményről és Viczay Mihály gróf numizmatikai munkájáról cserélnek eszméket, majd az egész napot együtt töltik a város nevezetességeinek megtekintésével. Május 14-én Horvát István részletesen tájékoztatja a magyar nyelv sajátosságait ismertető szakmunkákról, melyeket Keppen bibliográfushoz méltó szabatossággal vesz fel kéziratába. Több oldalt szentel a kunok, palócok stb. nyelvjárási különlegességeinek

5

. Horvát István és Schwartner Márton — mint írja — egyetértenek vele abban, hogy a szláv őslakosság, mely valaha az egész ország területét lakta, a hegyek közé szorult vissza, de ugyanez történt később bizonyos mértékig; 242