AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok. - Ferenczy Endréné: Az Országos Széchényi Könyvtár Olvasószolgálatának története 1802—1919
Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története 1802—1919 FEBENCZYNÉ WENDELIN LÍDIA I. 1802—1838 A XVIII— XIX. század fordulóján, a polgári átalakulásért és a nemzeti függetlenségért vívott eszmei harc e kezdeti korszakában, újságok és folyóiratok lelkes közleményei adnak hírt először Széchényi Ferenc gróf könyvtáralapításáról. Pest gazdasági és szellemi életének fellendülése, a kormányzás és igazgatás fórumainak központosítása, a szellemi mozgalmak keretei közé szorított reformtörekvések és az ennek hatására egyre inkább nemzeti jellegűvé váló irodalom ápolása — mindezek megérlelték az igényt, hogy a magyar tudomány eddigi eredményeinek írásos dokumentumait megőrizzék és a további kutatás számára hozzáférhetővé tegyék. Ezt az igényt már 1774-ben kifejezésre juttatta Kovachich Márton György a helytartótanácshoz benyújtott emlékiratában, melyben az akkor még Nagyszombaton működő egyetem mellett, az egyetemi könyvtáron kívül, egy „nemzeti" vagy „országos" könyvtár felállítását sürgette. 1 Ugyanezt a gondolatot szorgalmazta 1791-ben 2 és 1792-ben 3 kiadott publikációiban is, azzal a módosítással, hogy a nyilvános könyvtár egy tudományos társaság keretén belül lenne megvalósítandó, majd 1798-ból fennmaradt fogalmazványában 4 ismét az önállóan működő nemzeti könyvtár gondolatához tért vissza. Utóbbi tervezetében meghatározta e könyvtár funkcióját is, mely eltérően az egyetemi könyvtárétól, nem elsősorban a tanulók igényeit lenne hivatva kielégíteni, hanem, egyfelől a tudósok kutatásait szolgálná, másfelől pedig a kormányszervek felmerülő jogi és egyéb hivatalos problémáinak megoldásában nyújtana a könyvtár anyaga alapján tájékoztatást. 5 A Kovachich Márton Györggyel való személyes ismeretség és gyakori levélváltás csak siettette a megérését Széchényi már évek óta dédelgetett tervének, hogy jellegénél fogva egyedülálló jelentőségű könyvgyűjteményét nemzetének ajánlja fel és ezzel megvesse egy, a tudományos világ által könnyen hozzáférhető, a nemzeti öntudatot ébrentartó nemzeti könyvtár alapját. Széchényi 1802 márciusában írt felterjesztésében külön hangsúlyozza azt az óhaját, hogy az általa alapított gyűjtemény „a közhasználat számára megerősödjék" és bár jelenleg a pesti egyetem épületében kér számára otthont, biztosítani szeretné, hogy az egyetem áthelyezése esetén az „országos múzeum ott maradhasson, a hol a főkormányszék is székelni fog". 6 E szándékkal ellentétben már a könyvtár alapításának idején merültek fel olyan vélemé íyek, melyek az országos könyvtár feladatának elsősorban a nemzet kincseinek megőrzését tekintették, háttérbe szorítva a „közhasználat" szempont210