AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1963-1964. Budapest (1966)
III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Soltész Zoltánné: Az Országos Széchényi Könyvtár ősnyomtatvány-gyűjteménye
jáig 115 , a Magyarországon megfordult humanisták jelentősebb munkái s szép számmal képviselve voltak a XV. században oly kedvelt török tárgyú röplapok is. A gyűjtemény értékesebb köteteihez tartozik Georgius de Hungária Arithmeticája, 116 Callimachus Experiens (Filippo Buonaccorsi) lengyel kancellár Mátyás király ellen írt Attila című röpiratának első kiadása, 117 az Attila flagellum Bei két olasz nyelvű kiadása 118 Jörg von Nürnberg Nachricht von den Türken című munkája, 119 az 1474-ben Augsburgban kinyomtatott Anschlag wider die Türken, 120 ' valamint Cicero Somnium Scipionis című munkájának 1490 körül megjelent párizsi kiadása. 121 A Todoreszku- és az Apponyi-h&gyduték XV. századi állagától eltekintve a század első évtizedeiben, valamint a két világháború között csak szerényen gyarapodott az ősnyomtatvány-gyűjtemény. Kivételesen szerencsés évnek mondható az 1925. esztendő, amikor a könyvtár saját erejéből — vétel, illetve csere útján — több mint negyedszáz ősnyomtatványt szerzett be. 122 A későbbi gyarapodás közül egy kis kötet érdemel említést, amely Petrarca Bucolicum carmenjét és Epistola de dispositione vitae suae ad Gubernatorem című művét foglalja magában. Mindkét ősnyomtatvány Cremonában, a magyarországi származású Ba/aynus Ungaronus és Caesar Parmensis nyomdájában jelent meg 1494-ben, illetőleg 1495-ben, s ma már a nemzetközi ritkaságokhoz tartozik. 123 A második világháborút a gyűjtemény sértetlenül vészelte át. 1949-ben a duplumpéldányokkal együtt 1419 XV. századi nyomtatvány tartozott állományába, 124 mely a következő években ismét jelentősen gyarapodott. 1950-ben a balassagyarmati Nagy Iván könyvtárral 28 ősnyomtatvány, 1951—1954-ben pedig az állami tulajdonba vett könyvanyágból—elsősorban a megszüntetett rendi könyvtárakból — több mint másfélszáz XV. századi nyomtatvány került a Széchényi Könyvtárba. Az állami tulajdonba vett ősnyomtatványok többsége teológiai,, vallásos munka, vagy szerkönyv volt, könyvészeti ritkaság csak elvétve akadt közöttük. Az ekkor átvett könyvanyaggal került a könyvtárba a gyűjtemény egyetlen Com'wa-ősnyomtatványa: Nicolaus de Ausmo Supplementum Summae Pisanellae című munkájának 1473-ban Velencében nyomtatott és Mátyás király számára díszített példánya. 125 A kötet díszítése szerény: csupán a szövegkezdő lap arany alapra festett Qiniciáléjából és akét szöveghasáb között végigfutó pálcatagból kiágazó lapszéldíszből áll. 126 A lapszéldísz két szimmetrikus kiképzésű mezője IV. Sixtus pápa és Mátyás király címerét zárja magába. Minthogy a két címert a lapszéldísszel egyidejűleg festették a kötetbe, általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a kötetet IV. Sixtus pápa ajándékozta Mátyás királynak. IV. Sixtus korábbi ellentéteik ellenére is nagyrabecsülte Mátyás uralkodói kvalitásait,s talán éppen kapcsolatuk megjavítása érdekében ajándékozta meg a causuistica iránt is érdeklődő bibliofil királyt Nicolaus de Ausmo ferences szerzetesnek ezzel a munkájával, amely Bartholomaeus Pisanus erkölcstani szótárát fejlesztette tovább. 127 Az 1950-es években néhány ajándékkal is gyarapodott a gyűjtemény. Az Iparművészeti Múzeum a nürnbergi Koberger-n.yom.da , három Biblia-ki&das&t, 128a kiskunhalasi gimnázium pedig Johannes Gerson három művének XV. századi töredékeit engedte át a könyvtárnak. 129 Az 1950-es években vétel útján 25 ősnyomtatvánnyal gyarapodott a gyűjtemény. 1957-ben 8000 forintért vásárolta meg a könyvtár Szentkuty Páltól a 42-soros Gutenberg-Biblia negyedlevélnyi töredékét. 130 A becses új szerzemény könyv- és nyomdászattörténeti értékének mérlegeléséhez tudni kell azt, hogy Magyarországon egyetlen Gutenber g-nyomt117
