AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

elpusztult. Az egykori palota helyén, a régi alapfalak részbeni felhasználásával Mária Terézia építetett új palotát. Ez a palota szinte változatlan alaprajzi elrendezésben állott fenn a múlt század közepéig. A kiegyezés után merült fel a palota átalakításának, kibővítésének, illetve új épületrészek építésének gondolata. A tervek elkészítésére Ybl Miklós kapott megbízást, s az építkezés 1890-ben kezdődött meg. Ybl-nek 1891-ben bekövetkezett halála után Haiiszmann Alajos folytatta, majd fejezte be 1905-ben az építkezési munkálatokat. A krisztinavárosi épület, amely az OSzK új otthona lesz, az Ybl és Hauszmann által tervezett, illetve végrehajtott palotai építkezések során elsőként valósult meg. Mivel a régi Mária Terézia-féle palotaudvar nyugati részén egy ilyen hatalmas új épület számára elégséges hely nem állt rendelkezésre, az épület már a középkori erődfalakra és a közöttük elterülő terraszos kertekre (Újvilág- és Nyúlkert) került. Keleti oldala, épp csak érinti a Vár felszínét, maga az épület a. nyugati lejtőn áll, nyugati falával a legalsó erődfalra támaszkodva. így a lejtős terepen épült házak sajátossága jellemzi: magassága a Tabán felől sokkal nagyobb mint a várudvar felé eső oldalon. A Tabán felől nézve még a pince-sorok is tekintélyes magasságban vannak, s az innen nézve több emelet magasságban fekvő épületszinteknek a várudvar felé minden oldalon jól világított alagsor jellegű kiképzésük van. Az Oroszlán-udvarról nyíló földszinti főbejárat a tabáni oldalról nézve már az V. szint. B) A TERVEZÉSI MUNKÁK MEGINDÍTÁSA. A TERVFELADAT A könyvtár vezetősége már az elvi döntés meghozatala után (1959 júliusa) haladéktalanul hozzákezdett az átépítés tervezésének előkészítéséhez. Az 1959 második felében kidolgozott építési programtervezet

21 vázolja a könyvtár különböző funkcióit; helyiségkategóriák, valamint szervezeti egységek szerinti csoportosításban részletesen megadja a könyvtár helyiségszükségletét, és rögzíti a tervezésben irányadónak tekintendő főbb szempontokat. Az építési programtervezet kidolgozásánál a könyvtár arra törekedett, hogy az épület könyvtári célokra történő helyreállítása, illetve átalakítása során a könyvtárépítés korszerű alapelvei és szempontjai, az adott műszaki lehetőségeken belül a legnagyobb mértékben érvényesüljenek. A két legfontosabb kérdés a raktárak és az olvasószolgálati helyiségek megfelelő elhelyezése volt. A raktárak elhelyezése tekintetében a programtervezet hangsúlyozta azt a funkcionális követelményt, hogy a raktáraknak jól megközelíthetőeknek kell lenniök mind a feldolgozó helyiségek, mind az olvasótermek felől. Ez a követelmény a könyvraktárak centrális elhelyezését teszi szükségessé. Ennek egyik módja a krisztinavárosi épület esetében, a reprezentatív lépcsőház megszűntetésével a belső udvarok terének és a közéjük eső lépcsőházi épületrésznek egységes raktártömbbé való kialakítása, amely az I. épületszinttől a VI. épületszint mennyezetéig terjed, s a raktárak fölött a VII. szinten helyezhetők el az olvasószolgálati helyiségek. Amennyiben azonban a reprezentatív lépcsőházat meg kell tartani, az egységes összefüggő raktár csak a lépcsőház alatti szinteken, a pincék és az alagsorok szintjein valósítható meg, innen felfelé a belső udvarok helyén két különálló raktári tornyot lehet kialakítani, amelyek csak a lépcsőház alatti központi térben kapcsolódnak egymáshoz. Ebben az esetben tehát az épület két belső udvarának felhasználásával egy ,,U"-alakú raktártömb alakítható ki. 42