AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában
Az olvasószolgálati helyiségek kialakításánál a programtervezet az olvasószolgálat szakosításának, a szabadpolc rendszernek és az egységes nagy olvasói tér kiképzésének korszerű könyvtárépítési alapelvét tartotta szem előtt. Egy teljes épületszintet kizárólag a könyvtár olvasószolgálatának céljára kell berendezni úgy, hogy ezen az olvasószolgálati szinten legyenek az általános olvasóterem, a hírlapolvasóterem, és külön ifjúsági olvasóterem mellett a szakosított tudományos olvasótermek is. Minden olvasóteremben biztosítani kell a leggyakrabban használt könyvek minél nagyobb mennyiségének szabadhasználatú polcokon történő elhelyezését. Az olvasók érkezési pontjánál, tehát ahol az olvasó lépcsőn vagy liften az olvasószolgálati szintre felérkezik, egy olyan centrumot kell kialakítani, amely az olvasó számára kiinduló pontul szolgál mind az egyes helyiségek használata, mind pedig azoknak megközelítése tekintetében. Ebben a centrumban kell elhelyezni az olvasói katalógusokat, itt kell lennie a tájékoztatószolgálatnak, a hozzátartozó tájékoztató kézikönyvtárral együtt, s e körül a centrum körül helyezkedjék el az olvasótermek egybefüggő rendszere. Ez az építési programtervezet volt az a kiinduló dokumentum, amelynek alapján a tervezési munkálatokat meg lehetett kezdeni. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a nagy és rendkívül sokrétű feladatkört ellátó Nemzeti Könyvtár elhelyezésének, berendezésének és felszerelésének megtervezése során az építészek és könyvtárosok igen szoros együttműködésére van szükség a könyvtári szakmai és a műszaki szempontoknak, illetve lehetőségeknek állandó és folytonos egybehangolása érdekében. Csak ily módon volt remélhető egy korszerű, funkcionálisan települő, reprezentatív nemzeti könyvtár terveinek kialakítása a meglevő épületben. Építészek és könyvtárosok állandó összeműködésének szükségességére a könyvtárépületek tervezése, megépítése, illetve átépítése folyamán a szakirodalom is hangsúlyozottan rámutat. 22 Ennek a szükséges együttműködésnek a jegyében küldött ki a kormányzat külföldi tanulmányútra két építészt: Hidasi Lajost, a Budavári Palota főépítészét és Havassy Pált, a Nemzeti Könyvtár új épületének felelős tervezőjét, valamint két könyvtárost: Hámori Bélát és dr. Pajhossy Györgyöt, az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetőit azzal a megbízással, hogy a tervezési munkák megkezdése előtt általános tájékozódás céljából tanulmányozzák a Szovjetunió, Lengyelország, Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria különböző nagy könyvtárait, elsősorban azokat, amelyek feltehetőleg hasznos tapasztalatokat nyújthatnak Nemzeti Könyvtárunk új épületének tervezéséhez. Erre a tanulmányútra annál is inkább szükség volt, mert felhasználható hazai tapasztalatokkal nem rendelkezünk, külföldön pedig a könyvtárépítés a legutóbbi évtizedekben igen nagy fejlődésen ment át, s annak eredményeit semmiképpen sem volt szabad figyelmen kívül hagyni. 23 A Budavári Palota helyreállítására vonatkozó beruházási program 24 kormányhatósági jóváhagyása során olyan intézkedés történt, hogy a Nemzeti Könyvtár épületének tervezési programját és műszaki tervezési feladatát az építészek és a könyvtárosok közösen, egyidejűleg dolgozzák ki. Ezzel az intézkedéssel a kormányhatóság intézményesen biztosította a tervezés munkájában a műszaki és a könyvtári szakemberek együttes részvételét. 43
