AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I-III. kötetéhez.(Harmadik közlemény)

8°, A

8

—C

8 = [4], 44 1. A Jézus Krisztus születésével kapcsolatos epigrammákat tartalmazó libellus promotionis szerzői az ajánlás végén nevezik meg magukat. Az egyes epigrammák élén M., D., ill. H. kezdőbetű utal a szerzőre. (Jelzete: RMK II. 1454a.) 50. Nagyszombat 1682. PROPRIUM | SOCTETATIS JESU. | SEU | OEFICIA SANCTORUM, | AD QUAE | Sacer dotes Societatis JESU, vi Inftituti pro- | prij, per anni decurfum dicenda, tenentur; | Unä cum Lectionibus dicendis per Octa- | vas eorundem Sanctorum, ex Octavario Ro- I manó ä S. Rituum Congregatione appro- | bato, excerptis. | In Vjum Sacerdotumejusdem So-1 cietatis collecta, & edita: In gratiam] verő Provinciáé Auftriae de- | nuö reprejja. I TYRNAVIAE, Tvpis Academicis, 1682. 8°, [4], 26 1. (Jelzete: RMK II. 1511a, koll. 3. ad RMK II. 1472.) 51. Bártfa 1683. Alstedt János Henrik. RUDIMENTA | LINGVAE | LATINÁÉ, | In ufum | SCHOLAE ALBENSIS | Hoc modo elaborata, ut puer, uni- j us anni ípatio, ex illis legere, declinare, com- j parare, conjugare, initia denique Syntaxis, | & radices Sylvulae vocabulorum har- j monicé addifcere pofiit. | EDITIO DUODECTMA. | Declinare probé qui novit, conque-jugare, | Grammaticum meritö dixeris ej je bonum. | BABTPHAE, | Per LEONARDUM OCHERLAN [?]. j ANNO 1683. 8°, A

8

—L

8 = 175, [1] 1. Ezen a nyomtatványon a bártfai városi nyomdának egy eddig ismeretlen nyomdászával találkozunk, akinek a neve sem olvasható ki világosan példányunkon. Nyomdászunk bizonyára azonos azzal a személlyel, akinek a nevével Ábel Jenő: „A bártfai Sz.-Egyed temploma könyvtárának története" (Bp. 1885.) c. munkában találkozunk (173. 1.). A bártfai Szent Ferenc rendi zárda régi könyveinek jegyzékében ugyanis az egyik könyv egykori tulajdonosaként egy bizonyos „Leonardus Ocherta" van megemKtve, akinek a nevét nyilván tévesen olvasták Ocherta-nak. Egy Thornban, 1700-ban megjelent gimnáziumi disputatio (RMK III. 4195.) egyik opponenseként pedig egy Johannes Ocherlandt nevű bártfai származású tanuló szerepel, aki talán rokona lehetett nyomdászunknak. Példányunk Todoreszku Gyula hagyatékából származik és annak katalógusában meg is var* említve (Akantisz Viktor: Dr. Todoreszku Gyula és neje, Horváth Aranka Régi Magyar Könyvtára. Bp. 1922. 41. 1.). Alstedt e művének egy másik kiadásáról is közlünk leírást az 59. tétel alatt. (A fent leírt példány jelzete: RMK II. 1515b.) 52. Lőcse [1685.] Dubowshy Márton. Triumphalis Famae Logogryphus, J ad | Apollinem, cum Muíarum Choro Epinicia decantantem | VICTORI INVICTISSIMO, | SACRATISSIMO, POTENTISSIMOq; PRINCIPI | ac | DOMINO DOMINO | LEO237