AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

Van ebben az anyagban két Móricz levél is; az elsőt 1913-ban Pethes Imrével együtt írta dunántúli utazása közben Gabányi Árpádhoz. A másikban ismeretlentől a Boszorkány kéziratát kéri vissza, 1941-ben. Az egyik legkésőbbi keltezésű levél Andai Ernőé, 1947-ből Abonyi Gézához szól. A levélírók egy másik csoportját a tudományos élet alakjai alkotják. Toldy — még Schedel — Ferenc 1839-ben Komlóssy Ferencnek a drámaírók tiszteletdíjára tesz javaslatot, — később, 1859-ben Bádaytól két szinész-bíráló kijelölését kéri a Teleki drámapályázathoz. Beméle János bécsi egyetemi tanár 1856-ban Báday Gedeonnak írott levelében unokahuga énekesnői bemutatkozását készíti elő. Karács Teréz Bállagi Mórhoz ír, Kőváry László meg T&gressy Gáborhoz, az erdélyi színészet múltjáról. Kalocsa Róza Szigligetihez fordul levelével, Mátray Gábor pedig Radnótfáy Nagy Sámuelhez 1862-ben. Szigligetihez szól Tomori Anasztáz levele 1858-ból s a Katona-szobor ideiglenes elhelyezésével foglalkozik, 1856-ban Egressy Gáborhoz intézett sorai pedig ajándékot kísértek. Említésre méltók Gyulai Pál rövid, udvarias levelei Festetich Leóhoz, illetve Szigligeti Edéhez. Greguss Ágost levele Badnótfáyhoz szól, — Herman Ottó az Állatvédő Egyesület dolgában levelezik 1882-ben De Gaux Mimivel. Figyelemreméltó adatot nyújt Szilágyi Sándor 1881-ben Paulayhoz intézett levele: az Egyetemi Könyvtár nevében nyugtázza a budai Várszínházban őrzött régi magyar és német nyelvű, színlapok köteteinek átvételét. Bayer József a Nemzeti Színház történetére vonatkozó adatok után érdeklődik Péchy Gyulától, Vértesy Jenő pedig Egressy Gáborral kapcsolatos adatokat kér fiától, Egressy Ákostól a hozzá 1903 és 1904-ben írott levelekben. A nyelv- irodalom- és történettudományok művelőinek olyan nagy serege szerepel a század első évtizedeiből Jászai Mari levelezésében, hogy meg kell elégednünk néhány névvel: Barabás Ábel Kolozsvárról, Lövő Immánuel Szegedről, Beöthy Zsolt, Alexander Bernát, Angyal Dávid, Lukinich Imre, Császár Elemér, üsengeri János. Ismeretlenhez írta, de Jászai tévesen értelmezett latin szövegmondásával foglalkozik egy levélben Marczali Henrik. Soklevéllel szerepel Ferenczi Zoltán és Voinovich Géza. Megemlítjük itt Voinovichxiak Tóth Imréhez, Hevesi Sándorhoz és Pataki Józsefhez írott leveleit is. A következőkben a közéleti és társasági személyiségek leveleiből ismertetünk, korántsem a teljesség igényével. A sommásan már említett vármegyei igazgatás idejéből való levelek közül tárgyuk miatt is szólni kell Báday Gedeonnak arról a leveléről, melyet 1839 vagy 40-ben Hermann Neefe festő szerződtetése dolgában Nyáry Pálhoz írt. Ez időből való Beleznay Jánosnak Ballá Endréhez és Majthényi Tádénak Nyáry Pálhoz írott levele is. Még 1836-ban fordul Földváry Gáborhoz színházi ügyben Simontsits János, — majd ugyanő 1850 körül adminisztratív intézkedésekről ír Szigligetihez s Komlóssy Ferenchez. Ugyancsak Nyáry Pálhoz szól Bosti Albert levele is még 1837 előttről, közli, hogy a Fideliót meghozatta, költségei — 39 pfrt — megtérítést kéri. Földváry Gáborhoz fordul levelével 1837-ben Both Mihály gimnáziumi igazgató, szabad bemenetelt óhajt biztosítani a „vigyázók"-nak, kik a „színházba & az ifjúságnak tilalmas helyekre" járnak ellenőrzésre s kiknek azután tovább „tilos ott késniök". Bádaynak. később írott leveleiből meg kell említenünk válaszát Tomory Anasztázhoz 1858-ban, a Katona-szobor ügyében; 1860-ban pedig arra kéri Csepregi Lajost, mutassa meg néhány érdeklődő főrangú hölgynek & Szilágyi Erzsébet-kosztüm mentéjét. 263