AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

I. 1919—1929 A magyar forradalmi szocialista irodalom 1919-ben született meg, az első magyar proletárdiktatúra megszületésével együtt. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt olyan írásművek látnak napvilágot, melyekben az írók legjobbjai az új rend mellett állnak ki. Az ellenforradalom a legbrutálisabb módon nyomja el a szocialista irodalom alig kibontakozott fejlődését, a szellem területén sem marad el kegyetlenségben egyéb intézkedései mögött. Már 1919. augusztus 4-én a szakszervezeti Pe^-kormány rendeletet hoz, melyben az 1919, március 21. óta hozott összes sajtóintézkedéseket eltörli. A fehérterror Friedn'cA-kormánya pedig szeptember 10-én meghozza ,,a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető sajtótermékek beszolgáltatásáról és megsemmisítéséről" szóló rendeletét. A Pesti Élet című röpirat — rövidesen be is tiltották — felháborodva ír a rendeletről. Hasonlóképpen a Népszava, mely „Index" című cikkében megállapítja, hogy a rendeletben a középkori inkvizíció sötét szelleme uralkodik, s hogy a rendelet nyomán történő intézkedések Magyarországot halálosan megszégyenítik a civilizált Európa előtt. Végül megállapítja, hogy az index és a máglya a történelem folyamán egyszer sem mentették meg a reakció életét, a reakció meg fog semmisülni, „amikor a halálraítélt eszmék még mindig élni és teremteni fognak ..." Szeptember 10-én a rendelettel együtt megjelenik a megsemmisítendő kiadványok jegyzéke, s ezt kiegészíti egy újabb jegyzék szeptember 20-án. Az akció együttjár a haladó értelmiségiek elleni brutalitásokkal, nyomozásokkal, házkutatásokkal, pótolhatatlan könyvtárak tönkretevésével. Csak néhányat említünk a megsemmisített — de az Országos Széchényi Könyvtárban megmaradt — kiadványok közül: Ágoston Péter: A háború okozói, Alpári Gyula: Az imperializmus, Dénes Zsófia: A nő a kommunista társadalom* ban, Farkas Antal több írása, Krúdy Gyula: Fehérvári könyv, Gorkij: Woodrow Wilson..., Kassák Lajos: Levél Kun Bélához a művészet nevében, Lukács György; Taktika és etika, Molnár Géza: A zene a szocialista társadalomban, Sztrókay Kálmán : Nincsenek csodák, Vandervelde, Emilé: A művészet a burzsoá- és a kommunista társadalomban, továbbá Marx, Engels, Lenin, Jaurés, Kun Béla, Lafargue, Len^ gyei József, Liebknecht, Pogány József, Somogyi Béla, Szabó Ervin, Varga Jenq és mások munkái. 332