AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

A fehérterror könyvégetései megszűntek ugyan a bethleni konszolidációval, megszűnt az előzetes cenzúra i is, de csak formálisan. Szellemük M.m*m9M. MM « mindvégig rányomta bélyegét az WAJLCAÁI* II ellenforradalmi korszak kultúrpolitikájára. A Tanácsköztársaság leverése Titán a magyar szocialista irodalom . **

rA . kettészakadt. Az akasztóiak, mternálótáborok és börtönök árnyékában itthon egy időre elnémult az iroda- „-.-.**««« ^ -* lom. A hazai irodalom fejlődésében új """'. , t," korszak kezdődik. Talaja az ellenforradalomé, de útját a kommün emléke, az újjáéledő munkásmozgalom, az illegális kommunista párt és az élő, fejlődő Szovjetunió világítja meg. A másik ág az emigráció. Először Bécsből, később Berlinből, majd Párizsból, Pozsonyból, Kolozsvárról, a legfőképpen Moszkvából — amely az egyre erősödő fasizmus idején az egyedüli és fő emigrációs központ — küldik irodalmi alkotásaikat azok, akik bízva bíznak a második magyar Tanácsköztársaság győzelmében. Az ellenforradalmi korszak első tíz évének mindegyikében találkozunk több betiltott prózai kiadvánnyal. Ezek nagy része külföldről jött be az országba. Nem hiába kér „erősebb fegyvereket" a kormánytól gróf Bethlen István 192 l-es kormányprogram-beszédében, melyben részletesen foglalkozik a cenzúra kérdésével, s megállapítja, hogy „százával és ezrével érkeznek naponként posta útján a kommunizmust dicsőítő és eljövetelében bizakodó olyan tartalmú levelek, nyomtatványok és csomagok, amelyeknek cenzúramentes kézbesítése a ma még hamu alatt lappangó, de csak a kellő pillanatra váró vörös rém parazsát lángra lobbantani képes..." Az 1919—1929 közötti periódusból több üldözött prózai munkát fogunk megemlíteni, de természetesen minden inkriminált kiadvánnyal nem foglalkozhatunk. 1920-ból két esetet említünk. Elkobozták Budnyánszhy Endre: Mit akarsz a lengyel fronton ? (Vörös izenet Horthy-katonáknak.), Moszkvában az Oroszországi Kommunista Párt Magyar Osztályai Központi Irodája kiadásában, a Forradalmi írások sorozatban megjelent, kis, 11 oldal terjedelmű, de tartalmában jelentős írását. Az Országos Széchényi Könyvtár „Remota"-ként kezelte a gyújtóhangú, meggyőző erejű agitációs brosúrát, mely felhívja az intervencióban résztvevő katonákat, hogy ne harcoljanak a fiatal Szovjetköztársaság ellen; kössenek fegyveres szövetséget munkástestvéreikkel a közös ellenség legyőzésére. A Posta- és Távírda Rendeletek Tára 1920. évi 61. számában találjuk meg Gábor Andor első kitiltott, Ezt izenem című, politikai cikkeket tartalmazó, a Bécsi 333