AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Farkas László-Havassy Pál-Tombor Tibor: A nemzeti könyvtár új épülete a Budavári Palotában

ban használt könyv- és folyóiratanyag minél nagyobb mennyiségének szabad használatú polcokon az olvasótermekben történő elhelyezésével. Ez az elgondo­lás a műszaki tervezési feladat kidolgozása során teljes mértékben megvalósít­hatónak bizonyult, sőt a tervezett nagy olvasószolgálati térségben meg lehetett valósítani egy másik korszerű könyvtárépítési elvet, a flexibilitás, az alakítható­ság elvét is. Ezt a térséget olymódon képezi ki a tervezés, hogy a legnagyobb mértékben biztosítja a funkcionális egységen belüli későbbi esetleges változta­tások — például az egyes olvasó helyiségek, a szabadpolcos térségek más el­rendezése, bővítése, szűkítése, osztása, egybekapcsolása stb. — lehetőségét. A funkción belüli flexibilitást egyébként igyekezett a tervezés más funkcionális helyiségkategóriákra — elsősorban a szolgálati helyiségekre —- vonatkozóan is megvalósítani. Az egyes funkcionális főrészek közötti flexibilitást az adott épü­letben létesülő, klasszikus alapelvű, hármas tagoltságú könyvtárban nem lehet biztosítani, meggyőződésünk szerint azonban erre nincs is szükség. Az elhelyezési terv kidolgozásánál alapkövetelményként állt a tervezők előtt, hogy azok az egységek kerüljenek egymás mellé, amelyeknek egymással funkcio­nális, illetve szervezeti kapcsolatuk van (több irányú kapcsolat esetében bizto­sítani kellett a több irányú érintkezést), s hogy a sorrendet a könyvtárat jellemző folyamatok (a könyv mozgása, az olvasó útja stb.) szabják meg. Funkcionális szempontból úgy kellett az épület belső elrendezését megter­vezni, hogy összefüggésben legyenek a raktárak a raktárakkal, az olvasó helyi­ségek pedig az olvasó helyiségekkel. Tehát legyen egy egységes raktári tömb és egy egységes olvasói tér, megfelelő közlekedő útvonalakkal. A közönség számára szolgáló helyiségek minden szinten zárt egységet alkossanak, s az olvasók szá­mára biztosítva legyen a kényelmes megközelítés (az alsó bejárat kérdése). A rak­tárak legyenek jól megközelíthetőek mind a feldolgozó helyiségekből, mind az olvasótermekből; s az olvasótermekből ne csak liftek segítségével, hanem lehe­tőleg ugyanazon a szinten való közvetlen horizontális összeköttetés útján is (a különgyűjtemények esetében). Adminisztratív szempontból szükséges a legnagyobb teherforgalmat lebo­nyolító IV. Főosztálynak (könyvforgalmi ügyek), valamint az I. Főosztályhoz tartozó Gyarapítási Osztálynak a posta- és teherforgalom lebonyolítására szol­gáló kapu közelében való elhelyezése. Ugyanitt kell gondoskodni a csomagbontó és csomag-expediáló szolgálat elhelyezéséről is. Az Intézetvezetés helyiségeit centrálisán kell elhelyezni, hogy azok mind a könyvtári dolgozók, mind pedig a külső ügyfelek számára gyorsan és jól megközelíthetőek legyenek. A muzeális célú és kiállítási helyiségeket, amelyek nagyszámú látogatót vonzanak, lehetőleg a reprezentatív földszinti — Oroszlán-udvari — bejárat közelében kell elhelyezni s az olvasás zavartalanságának biztosítása érdekében el kell ezeket határolni az olvasószolgálati helyiségektől. Az előbbiekben vázlatosan felsorolt szempontokon kívül természetesen még számos egyéb szempontra is figyelemmel kellett lennie a tervezésnek, amiknek felsorolására itt most nincs lehetőség. E mellett a könyvtár elhelyezési szempont­jait állandó összhangban kellett tartani a műemléki szempontokkal is. b) Megközelítés Már az 1959. évi Programtervezet rámutatott arra, hogy milyen fontosak a könyvtárépület megközelítésének kérdései, s ugyanígy az épület belsejében fel­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom