AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

Egy orosz klasszikus megcenzúrázásával is találkozunk ez évben. A Nyomozati Értesítő közli a betiltást, s ugyanakkor a Belügyminisztérium beküldi a Széchényi Könyvtárnak Gogol Egy őrült emlékiratai, Barta Sándor fordításában Bécsben, 1922-ben megjelent könyvét. Mint ismeretes, Gogolnak ez a műve ragyogó szatíra a korabeli felső körökről. Az 1940-ben Kahána Mózes Hat nap és a hetedik című, Kolozsvárt megjelent kitűnő regényét megjelenése után alig egy hónapra elkobozták. A regény a felszabadulás után új kiadásban jelent meg. Az 1941-es év egy jellegzetes könyvbetiltást hoz: Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában című könyvét Jugoszlávia megtámadásának napján kobozzák el a hatóságok. Az 1942-es évből is beszámolhatunk néhány érdekes esetről. Magyar László Sziklasír című regénye 1936-ban jelent meg. A betiltást 1942-ben közli a Csendőrségi Nyomozati Értesítő. Fantasztikus történet egy zárdából kitagadott szerzetesről, akinek szívében a kételkedés vert tanyát, s aki az elérhetetlen messzeségben levő Krisztus keresésére indul. Megtalálja Krisztus sírját, de titkát magába rejti. Vándorlásai közben a Szovjetunióba is eljut, s bár kritikával is, de elismeréssel szól az új rendről. A fantasztikus mese ellenére is világos a könyv tendenciája: harcolni kell az igazságért, harcolni kell az emberi egyenlőtlenség ellen. Bár a szovjet igazságot nem fogadja el maradéktalanul, élesen leleplezi a hitleri rendszer hazugságait. Az 1942-es év legjelentősebb cenzúrális esete a Tolsztoj Háború és béke című művének egyes fejezeteiből készült olcsó kiadás elleni harc. Amint Szenes Lajos felidézi emlékeit ezzel kapcsolatban, megtudjuk, hogy amikor a hitlerista csapatok Moszkva ellen vonultak, Sándor Pál — Safáry Ferenc álnéven — lefordította a mű azon fejezeteit, melyek a napóleoni hadsereg moszkvai visszavonulásáról szóltak. „1812" címmel adták ki a könyvet, és akiknek szólt, megértették, hogy 1942-ról van szó. A könyvet szétkapkodták s mire a politikai rendőrség észbekapott és le akarta foglalni, a megmaradt példányokat sikerült elrejteni. A következő esztendőből — 1943-ból — négy cenzúrális esetről számolunk be, mindegyike politikai kiadvány. A Csendőrségi Nyomozati Értesítő közölte 1943ban a puszta címeket: A szovjet alkotmánya: A szovjetközgazdaság: Ábrahám Rudolf A modern szocializmus elmélete 1934-ben a Szocializmus Könyvtára első darabjaként jelent meg. A Kommunista Internacionálé VII. világkongresszusa Pozsonyban, még 1936-ban megjelent kiadványt az ügyészség kassai kirendeltsége foglalta le. Fontos része a könyvnek a népfrontpolitikára vonatkozó határozat. Az újságok, folyóiratok nagy részét már betiltották, külföldről már csak az jöhet be, amit a megszálló német hatóságok és a Külföldi Sajtótermékeket Ellenőrző Hivatal beenged az országba: az illegális röplapokat egymás után kobozzák el: önálló kiadvány már ekkor alig-alig jelenik meg. Mégis találkozunk a háború utolsó évében is érdekes könyvbetiltásokkal. Ezeknek nagyrésze szintén politikai munka. 1934-ben jelent meg Kovács Imre Magyar feudalizmus, magyar parasztság című munkája Cserépfalvi kiadásban. A Csendőrségi Nyomozati Értesítő közli 1944-ben a betiltást. A könyv a renegáttá vált író becsületes múltjának egyik fontos állomása. Végigkíséri a parasztság útját az ősközösségtől a Horthy korszak360