AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)
IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)
heli földnélküli milliókig és kimutatja ennek a paraszti életformának a teljes csődjét. Ugyancsak 1944-ben tiltják be a jobboldali politikus Rátz Kálmánnak a Szovjetunióról szóló pozitív munkáját: Oroszország története ősidőktől 1917 november 6-ig. A könyv tárgyilagosan elemzi Oroszország történetét a legújabb korig, elismeréssel szól a forradalomról és a marxista történelmi materializmust is ismerteti Sztálin munkái alapján. (A könyvet állítólag Lázár Vilmos és Agárdy Ferenc írták.) Ekkor kobozzák el Molnár Erik Dialektika címen, 1941-ben Jeszenszky Erik néven kiadott elméleti művét is, valamint Diderot Természet és társadalom című, Debrecenben 1943-ban megjelent könyvét. A harmincas években jelent meg egy érdekes kis antifasiszta kiadvány, melynek elkobzására csak 1944-ben kerül sor, lehetséges, hogy addig elkerülte a hatóságok figyelmét. Összesen 32 lap terjedelmű. Külső fedőlapján Hitlert látjuk, amint eltorzult arccal, előrenyújtott kézzel éppen szónokol — szinte halljuk visszataszító üvöltését. Szemben vele síró asszonyok. A kép közepén két szenvedő női arc, s a kép alján drótkerítés, mely felé két pribék hurcol egy asszonyt. A könyv címe: így élnek a nők a harmadik birodalomban. Valószínűleg a hitleri fasizmus második évében jelent meg a kis könyv, amikor még csak kevesek előtt volt világos a terror igazi arculata. Száraz tárgyilagossággal mutatja be, hogy már ekkor előrevetette árnyékát mindaz a későbbi tömegborzalom, amit a fasizmus véghezvitt. Leírja a kínzásokat, az antifasiszta nők elleni rémtetteket, ír a női koncentrációs táborokról, a gyermekek sorsáról a horogkereszt árnyékában. A kötet a harcoló nők című fejezettel zárult: tevékeny részvételre hívja fel az asszonyokat egy új, valóban szocialista Németország felépítéséért. Szépirodalommal is találkozunk ebben az utolsó szakaszban. Kaczér Illés Ikongó nem hál meg című, 1943-ban megjelent regényének terjesztését 1944, május 1-i határozatában tiltja meg az ügyészség „az állani fontos érdekeit érintő tartalma miatt." (PL 1944. 244. cs. VII. 3—26.) A regény a faji üldözés elleni tiltakozás művészi formában való kifejezése. A könyvön szereplő hirdetés szerint a magyarországi megjelenés előtt az Ikongó nem hal meg 14 nyelven jelent meg és Amerikában e könyv hatása alatt szüntették meg a „linch"-törvényt. Mollináry Gizellának két regényét tiltják be az ellenforradalmi korszak utolsó napjaiban. Az egyik a Betelt a föld hamissággal, 1944. július 31-én kelt az ügyészségi Az 1944es Csendőrségi Nyomozókulcs címlapja 361