AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

gyeléseit és az azokból levont következtetéseket. HMenői így ír: „Sok német. .. hitvány és nevetséges figurát lát benne, sarlatánt, kótyagos, hisztérikus, hazug demagógot..." A Szovjetuniót bírálja, ugyanakkor el is ismeri eredményeit s megállapítja, hogy „... a haladás a szocializmus felé óriási. Adjatok tíz év békét Oroszországnak s a világ leghatalmasabb országa lesz belőle!" Elérkeztünk ennek az évnek a legjelentősebb cenzurális esetéhez. A királyi ügyészség 1939-ben lefoglalta és beküldte az Országos Széchényi Könyvtárnak a szovjet irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotását, Solohov Csendes Don ját. Solohov regényei akkor kerültek Magyarországra, amikor a legjobban dúlt a kommunistaellenes hajsza. Benamy Sándor Dugáru a Dunán című cikkében (Irodalmi Újság) számol be a regénnyel kapcsolatos élményeiről. 1934-ben hallott róla először, Bécsben, egy kis könyvkereskedésben bukkant rá, s a Párizsban nyomott orosznyelvű könyvet hátizsákban csempészte be az országba. Az első kötetet Sznrán Renéenek adta fordításra, a második és harmadik kötetet ő maga fordította. Mint írja, evéstől, ruházkodástól elvont kis pénzeket áldozott a nyomdának, kiadót találni is igen nehéz volt. A Markó utcában erősen megcenzúrázták a könyvet. A terjesztés is nehéz volt, de a munkásterjesztők hamarosan viszonylag széles rétegnek tudtak juttatni belőle. A második kiadást Cserépfalvi Imre vállalta. 1942-ben elkészült az utolsó kötet is, Kovai Lőrinc fordításában, a befejező részt azonban a cenzúra törölte. 1942-ben a honvédvezérkar főnöke a betiltást követelte, felsorolva a könyv azon gyanús részeit, melyek a már megcenzúrázott kiadásban benne maradtak. A Csendes Don mégis megmaradt. Baróthy főügyész ugyanis — akinek engedélyével a regény megjelenhetett — megállapította, hogy „ámde az egységes mű egészét tekintve nem bírnak olyan erővel, aminek folytán az olvasóban a kommunizmus, illetve a szovjet uralom létesítése iránt fogékonyságot, vágyat keltenének, vagy a kommunista érzületben megerősítenének. Különösen áll ez akkor, ha figyelembe vesszük a mű terjedelmét (2006 oldal) és árát, hogy a 4 kötet bolti ára fűzve 36, kötve 44 pengő. így nem igen kerülhet olyan alacsony műveltségű emberek kezébe, akik a megjelölt helyeknek tulajdonított célzatot felismernék és bírálat nélkül elfogadnák.. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az esetleg megindítandó bűnvádi eljárás előzetes lefoglalás vagy sajtójogi felelősségrevonás „A Csendes Don" című mű tekintetében eredményre nem vezetne." Alátámasztásul jelenti még, hogy a munka olasz nyelven a milánói Garzanti nyomda és könyvkiadóvállalat nyomásában 1941. július 22-én Olaszországban is megjelent. (FL 1942. 196. es. VII. 3—20.) 359