AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

Kassák Lajos: Egy ember élete. Kommün. A peres eljárás majd három esztendeig húzódik. A vádirat 1934 decemberében készül el, több részletet idéz, de vád tárgya az egész könyv. A periratok között megtalálhatók a különböző jegyzőkönyvek és a detek­tívjelentések. Bozzay Gyula rendőr­tanácsos jelentéséből megtudjuk, hogy a rendőrség 725 fűzött példányt, 1 200 darab borítékot, a matricát és az imprimált korrektúrát lefoglalta. Kassák kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Sorozatával az volt a célja, hogy a valósághoz híven visszaadja egy ember élettörténetét gyermekkorától kezdve: emberi doku­mentumot akart írni minden célza­tosság nélkül. „A magam részéről az inkriminált sajtótermék tartalmában az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irá­nyuló vétséget vagy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétséget vagy más bűncse- A sarló jegyében című könyv külső borítólapja lekményt nem látok fennforogni". Első és másodfokon felmentették, de a kúria Töreky tanácsa 1936. május 19-én megsemmisítette a két alsófokú bíróság ítéletét. Érdemes itt idézni a felmen­tő táblai irathoz csatolt kézírásos különvéleményt: „Pro domo! A könyv lénye­gileg propagandamu, mert a vörös lázadást csak olyan szempontból bírálja, hogyan kellett volna jobban csinálni. A vörös lázadás elítélésével és megtorlásával az egész nemzet azonosította magát, a megtorlás becsmérlése tehát a nemzet egye­teme ellen intézett támadás." Szeptember 28-án a kúria ítélete jogerőre emelke­dett. Kassákné, Simon Jolán kegyelmi kérvényt adott be, ehhez az IGE, a ma­gyar Pen Olub és a Magyar Újságírók Egyesülete csatlakozott, míg végül is a fogházat kegyelemből elengedték. (Pőv. Levéltár 1934. 17. es. VII.3—187., Pl Arch. Bp. tszk 15566—1934.) Az 1936-os évből néhány politikai mű kitiltása: Osánki Aladár Amíg nem késő című, Pozsonyban megjelent munkájában magát a Károlyi és Jászi csoport fegyvertársának valló szerző a szabad népek egyenjogúságáról és a szocializmus elkerülhetetlenségéről ír; Antonin Nedved: Szovjetföld, Nagyszombatban jelent meg, kitiltották a postai szállításból; az ügyészség kassai kirendeltsége kobozta el és küldte be az Országos Széchényi Könyvtárnak Klement Gottwald Prágában megjelent írását, A Kommunista Internacionálé 7. világkongresszusa vonalának helyes érvényesítéséért címűt; Brassóból tiltották ki Halász Sándor Abesszínia a világpolitikában című antimilitarista, antifasiszta könyvét; ugyancsak 1936-ban kitiltás Barta Lajos Világ című könyve. Valószínűleg erkölcsi okokból — dokumentumot nem találtunk, csak a Posta­23 Évkönyv 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom