AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

IV. Könyvtár- és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Üldözött irodalom (Kitiltott, elkobzott, inkriminált prózai írások a Horthy-korszakban)

és Távírda Rendeletek Tárából tudjuk — kobozták el bírói úton Gorkij Vörös lámpa című művét. Gorkij ebben is hű önmagához, ebben a művében is a mezítlábasok írója. Mély emberi részvét árad könyvéből azok iránt, akiket a kapitalizmus állati sorba, borzalmas erkölcsi fertőbe taszított — egy bordélyház szomorú lakóiról és látogatóiról ír. Az 1937—38-as esztendők elkobzott anyaga színes és érdekes. Magyar re­gények, egy-egy jelentős világirodalmi alkotás, politikai munkák és a népiek művei ekkor jelennek meg, s hamarost lecsap rájuk az osztálybíróság. Hamvas H. Sándor Éjszakában című regényét 1937-ben tiltotta be az ügyész­ség. A könyv reálisan, szinte etnográfikus hűséggel mutatja be a szerencsétlen prostituáltak világát. Támadja azt a rendszert, amely ilyen sorba taszítja azokat, akik maguk is árúvá váltak a kapitalizmusban. Rögtön mellette említhetjük Benamy Sándor Szerélem albérletben című elkobzott regényét, mely hűen festi az Engels által klasszikusan meghatározott polgári házasságot, amellyel szükség­szerűen együtt jár a prostitúció és a házasságtörés. „A bűn nem az enyém és nem a tied" — mondja a főhős —, hanem a társadalomé, mely bilincset rak az em­ber kezére és lábára. Az üldözött politikai művek között az első helyen állnak természetesen a Szovjetunióról szóló kiadványok, így például a Prágában kiadott, Münnich Fe­renc által fordított, A világ legdemokratikusabb alkotmánya, az új szovjet alkot­mány terve című brosúra, melyet a losonci rendőrkapitányság, majd az ügyészség kassai kirendeltsége foglalt le és küldött be 1938-ban a nemzeti könyvtárnak. 1937-ben kobozta el a bíróság a neves francia író, Andre Gide Utazásom a Szovjet­unióban című élménybeszámolójának mind magyar, mind francia és német nyelvű kiadását. 1937-ben tiltották ki Silone, Ignazio Bor és kenyér című regényét, mely Po­zsonyban, a Prager cégnél, az Űj Európa Könyvesháza sorozatban jelent meg, A kiváló olasz író nagy művészi erővel megírt munkásmozgalmi regénye ez, me­lyet a felszabadulás után hazánkban is kiadtak. Nem kevésbé jelentős a ma már világhírűvé vált, kiváló riporter, Egon Erwin Kisch Ázsia újjászületett című, Pozsonyban, ugyancsak Pragernél, az Új Európa Könyvesháza sorozatban megjelent könyvének kitiltása. A Párttörténeti Intézet Archívumában (B tszk 1935—1937.) a periratok között megtalálható Dakó Sán­dor detektív 1937. január 31-i jelentése, melyben a főkapitányság számára az „Űj Magyarország" január 17-i számában jelzett sajtótermékek közül három da­rabot csatol „annak elbírálása céljából, hogy azok kommunista tartalmúak-e V* Ez a három könyv: Hja Erenburg 13 pipa, Sebes Árpád Gulliver felfedezi a „Har­madik Birodalmat," és végül E. E. Kisch: Ázsia újjászületett című könyve. A nyo­mozás során megállapítást nyer, hogy ez utóbbiból Szenes Lajos — akinek nagy érdemei vannak a haladó irodalom Magyarországra csempészése és terjesztése te­rén — a Népszava Könyvkereskedés számára 200 darabot rendelt meg Pozsonyból, Az ügyészségi indítvány nyomozást rendel el az 1921. III. törvénycikk alapján. „A könyv tartalma útleírás ázsiai területekről, melyeken a szovjet uralom ren­dezkedett be. Szembeállítja a lakosság gazdasági helyzetét a múlt és jelen álla­potában. A mai állapot — a múlttal szemben — fejlődés, jólét, amelyet a bolseviz­mus eszméjének meghonosítása idézett elő és ezzel bekövetkezett „Ázsia újjá­születése." A MéAes-tanács a könyv összes példányainak elkobzását és megsemmi­sítését rendelte el, a bűnügyi iratokhoz csatolt példány kivételével. 854

Next

/
Oldalképek
Tartalom