AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

Etelka lányához és Telepy Károly vejéhez írott sorai. Szentpétery Zsigmond mellett még László József nevét kell megemlítenünk, — tőle ez anyagban feleségéhez, De Gaux Mimihez írott két levél van. Az egyiket 1848. november 6-án, a csatamezőről írja, s kifejezi azt a kívánságát: tekintsék ez írást végrendeletének, ha elesik. Másik, már valóban búcsúzó levele Kolozsvárról 1866-ban kelt. Szilágyi Pál 1850-ben mint díjtalan gyakornokot szeretné fiát a Nemzeti Színháznál elhelyezni. Szuper Károly, hajdan Petőfi színésztársa, Szigligetihez 1855-ben vendégszereplési kéréssel fordul. Bulyovszkyné Szilágyi Lilla hivatalos jellegű sorokkal fordul Báday Gedeonhoz, NyéJcy Mihályhoz, Badnótjáy Nagy Sámuelhez és Szigligeti Edéhez, — több levele van gyűjteményünkben kolozsvári anyai barátnőjéhez, — főképpen vendégszereplési és társasági hírekkel. Az 50-es évekből valók még Bolnai- Bethlen Miklós levelei a Nemzeti Színház igazgatóságához, párizsi tanulmányai és pesti szerződésének ügye a tárgyuk. Aranyváry Emiliának egy 1857-ben Szigligetihez intézett levelét kell megemlítenünk, — Jókainé Laborfalvi Róza 1852—54 közt fordul levéllel Festetich Leo intendánshoz, — az igazgatókkal általában Jókai közli, ha felesége a próbára elmenni nem tud. Szigligeti Ede előbb mint titkár levelezik szerződés ügyben pl. Alajos Jánossal, Bulyovszkyval, Egressy Gáborral (1859) vagy Tóth Józseffel (1850—51), — a későbbi évekből ugyancsak Tóth Józsefhez és az öreg Szigligetihez van néhány diplomatikus, de határozott hangú levele. Béthy Mihály kisfia tanítójának kér állandó belépőt 1854-ben, — azt írja, ennyit megérdemel, hiszen a gyermekszereplő kedvéért sok szülő hozza el gyermekeit, sőt „Szőnyi és Gönczy urak intézetéből csapatostul jönnek" ilyenkor a tanulók. Tóth József 1850-ben ír szerződtetése dolgában Fáncsy Lajos igazgatósági ügyvivőnek, — egy évvel későbbi levelében Bádayn&k jelentést tesz a Nemzeti Színház könyvtárának vizsgálatáról, melyet Csepregi Lajossal együttesen ejtett meg. A kölcsönzés megszorítása és a példányok mielőbbi köttetése — e két javaslattal szeretné a színházi könyvtár állományát védeni. Szigeti József levelei visszanyúlnak 1844-ig, mikor Kecskemétről szerződtetése dolgában jelentkezik, Nemzeti Színházbsli működése java idejéből is maradt fent több dokumentum. 1853-ban írt levelében fizetés javítást kér, minthogy sok és sokféle szerepet játszik s az előző generáció elsőrendű színészeit helyettesíti. Önérzetes hangon fordul 1871-ben Orczy Bódoghoz, tiltakozik a felettesükkel csupán írásbeli érintkezés bevezetése ellen, — elősorolja az intendáns kötelességeit. Öregségében pedig — mint Paulayhoz 1882—89 közt írott sorai bizonyítják — hajszát lát darabjainak kitűzésében is, ki nem tűzésében is. Szerdahelyi Kálmán 1861-62-ben részletesen beszámol Nyéky Mihánynak Offenbach-hdl Bécsben folytatott tárgyalásainak eredményéről. Gyűjteményünkben található egy 1871-ből kelt, állásáról lemondó levele is, — mint az intendáns Orczy Bódoggal való harc egyik dokumentuma. Takács Ádám, a jeles vidéki jellemszínész vándorlásai során Máramarosszigetről, Nagyváradról, Miskolcról és Marosvásárhelyről ír családja együttérző barátnőjéhez, Prielle Kornéliához. Leveleinek tárgya: szerződések, vendégjátékok, a vidéki színigazgatás gondjai, felesége halála, gyermekeinek neveltetése — említi nem egyszer sógornőjét, Karács Terézt is. Hasonlóképpen a vidéki színészélet művészi és családi nyomorúságai tükröződnek egy másik, ugyancsak 255-