AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Papp Ivánné: Újabb színészettörténeti vonatkozású levelek a Kézirattárban

Prielle-hez 1853—77' közt intézett levélkötegben. írójuk a nagy művésznő egyik húga: Prielle Emilia, Lángh Boldizsár felesége. Priette Kornélia levelezésének most bekerült anyagában nincsenek családi, T)első életére vonatkozó levelek, — csak néhány leányához írt kedves, könnyed «or pl. unokáinak pesti tartózkodásáról, vagy olyan kérdésre felel neki, hogy ott volt-e a király Karátsonyi Guido estélyen, — máskor meg részletesen leírja Újházi Ede csodálatos bútorainak kényszerű eladását. A címzettek között igazgatók, kollégák s főképpen barátnők szerepelnek, — az ő esetében több a maga írta levél, mint a hozzá intézett. Egy levelében 1845-ből, Debrecenből kéri — betegsége miatt •— szabadsága meghosszabbítását, többi írása mind a századfordulóról való. Emléktárgyaiból sokat elküld az 1890-es színészeti kiállításra, — részletesen leírja az elrendezésre vonatkozó elképzeléseit is a kiállítás szervezőjének, Bényei Istvánnak. Nyaralásaiból jó kedéllyel és préselt virágkoszorúval küld levelet igazgatójához, Paulayhoz, — 1887-ben az elkövetkező évadra „fehérhajú tiszta matrónákat kér," eljátszik „mindent a 60 éves korban, semmit az 50-en alul." Egy hűséges tisztelőjének, a Selmecbányái óvónő Wersényi Rózának megírja 1898-ban, hogy a debreceni színészet 100 éves jubileumára készül. „Képzelje el, hogy én nekik abból a 100 évből többet jelképezek félszázadnál" — írja kedvesen humorizálva saját maga már-már műemlékvoltáról. Ugyané tisztelőjének „másik bálványá"-ról, Jókairól ezt írja 1899-ben: házasodása „nem lehet egyéb, mint hanyatló elmebaj." De Caux Mimivel, a másik matrónával közösen tervezett nagy tátrai kirándulásukat a jövő esztendőre halasztják, amint 1886-ban írja. Helvey Laurának részvétét fejezi ki 1901-ben, Abbáziából ír 1905-ben Bulyovszky Lillának. Meg kell említeni azt a kevés, de jelentős Jászaihoz írott levelét, mely most gyűjteményünkbe került: pl. 1900-ban húsvéti reggeli együttes elköltésére hívja, s az „elválasztott utak" újra találkozását reméli, — 1905. július 17-én pedig azt írja Jászainak: „Neked mellettem kell állnod," akár az anyakönyvvezető, akár az egyház szolgája előtt. Egyébként a már említett Wersényi Rózának többször köszöni meg Prielle a finom felvidéki falatokat: gombát, málnát, májat. Jónehány Priellehez intézett Rákosi Szidi levél is van kezünkben 1884—85ből, tele apróságokkal, — Paulayhoz 1882-ben arról ír, hogy szeretne a Nemzeti Színházba visszakerülni, — Jászaihoz 1900-ban intézet leveleiben felháborodva veszi tudomásul, hogy Jászai kivonul a Nemzetiből. E rövid ismertetés során már több alkalommal említettük a Jászai-levelezést, — most lássuk magukat a leveleket. Ujabban már ismertek a most bekerült, Mednyánszky Lászlóhoz írottak, — itt találhatók még a Tóth Imréhez, Ambrus Zoltánhoz és Hevesi Sándorhoz intézett sorai is. A Somssich Andorhoz írottak többnyire nyaralási terveket tartalmaznak. Ami pedig a Jászaihoz írt levelek íróit illeti, itt most csak azokat említjük meg, kik — mint pl. a tudományos élet személyiségei — másutt nem kerülnek sorra. Ilyenek pl. azok a szerkesztők, kik Jászaitól kéziratot kérnek: Ruttkay György a Pester Lloyd tói, 1905-ben ír, — Szerdahelyi Sándor pedig ugyancsak cikk ügyben levelezve 1907-ben — a Szovátán nyaraló Jászai figyelmét felhívja Petelei Istvánra. Sokan keresik fel egyesületi ügyben, előadóest vagy gyűjtés szervezése alkalmából. Sarlós dr. 1922-ben az orosz menekültek dolgában tárgyal, — az aszódi gimnázium vagy a pesti ref. gimnázium megköszöni fellépését. Gyakran fordulnak közismert jótékonyságához, háborús és háborúutáni ínségesek kérnek tőle ruhaneműt, —- mások pedig segítségét egy-egy állás elnyeréséhez. Se szeri, se száma azoknak a hálálkodó le256