AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Szász Géza: A könyvtári kölcsönzés kötelme

zettséget, hogy amennyiben az olvasó a könyvtárral szemben fennálló kötelezettségeit nem teljesíti, ő fogja ezt is megtenni. Egyes esetekben az olvasó olyan könyvtár szolgáltatásait kívánja igényba venni, amelynek működési területén csak ideiglenesen tartózkodik. A fennálld könyvtári szabályzatok szerint ilyen esetekben csak óvadék vagy letét ellenében kölcsönözhet a könyvtár. A miniszteri utasítás értelmében a közművelődési könyvtárak csak 30 forint óvadék elhelyezése mellett kölcsönözhetnek. Azonban amennyiben az igényelt mű 30 forintnál értékesebb, csak teljes Összegű óvadék elhelyezése után teljesíthető az olvasó igénye, vagy csak olvasótermi használatot szabad engedélyezni. Az üdülők és gyógyintézetek könyvtárai pedig a szakszervezeti vagy munkaadói igazolvány letétbehelyezésével biztosítják a kölcsönadott könyvek visszaszolgáltatását. Az óvadék és a letétbehelyezett igazolvány visszajár, ha az olvasó a kölcsönzött könyvet visszaadja. Ellenkező esetben a könyvtár az óvadék összegéből nyer kielégítést, ill. a letétbehelyezett igazolvány adatai alapján kísérli meg követelésének kiegyenlítését. A könyvtárak általában saját anyagukat forgalmazzák. Azonban mind gyakrabban előfordul, az olvasók egyre szélesedő érdeklődése és a technikai tudományok rohamos fejlődése miatt, hogy az olvasók olyan műveket is igényelnek, amelyek a könyvtár állományában nincsenek meg. Ilyen esetben a könyvtár a könyvet a könyvtárközi kölcsönzésen keresztül szerzi meg az olvasója számára. Tehát az ily módon a más könyvtártól kölcsönvett könyvet nem az olvasó kapja kölcsön, hanem az a könyvtár, amely igényelte. Ennek alapján kettős kölcsönzés forog fenn, vagyis az egyik jogviszony a két könyvtár között, a másik pedig azon könyvtár, amely a könyvet kapta, és az olvasó között. Ebből következik, hogy a kölcsönző könyvtár ugyanúgy van kötelezve a másik könyvtár felé, mint az olvasó. Azok a művek, melyeket a könyvtárközi kölcsönzésen keresztül forgalmaznak, túlnyomórészt már nincsenek könyvkereskedelmi forgalomban és nagyon gyakran külföldről kérik kölcsön. Éppen ezért a rendes kölcsönzésekhez viszonyítva megszorításokat kell alkalmazni és a kölcsönadó könyvtár kikötéseit feltétlenül foganatosítani kell. A könyvtárközi kölcsönzés rendelkezésére kell bocsátani mindazokat a könyvtári dokumentumokat, melyek a könyvtar kölcsön zési szabályzata szerint kölcsönözhetők. Helyes volna azonban kölcsönzési tilalmat felállítani, mindazokra a kiadványokra, melyek egy évnél nem régebben jelentek meg. Általánosan kialakult gyakorlat szerint a könyvtárközi kölcsönzés útján, bekért művek csak a kölcsönző könyvtár olvasótermében használhatók. II. A könyvtárak állománya társadalmi tulajdon. Ezért a könyvtárosnak nagy gondosággal és körültekintéssel kell eljárnia a kölcsönzésnél. Olvasó részére könyvet csak abban az esetben szabad kikölcsönözni, ha a könyv átvételét az erre a célra szolgáló személyi lapon aláírásával elismeri. Itt meg kell említeni Furmin szovjet könyvtáros álláspontját, amely Szovjetunióban széleskörű visszhangot váltott ki. Cikkében kifejti többek között az aláírás szükségtelenségét. Az aláíratás egyedül nem biztosítja a nép vagy on védelmét és nem kell feltétlenül minden olvasóban könyvtolvajt látni. Különben is az aláírás megkövetelése nem 194