AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Szász Géza: A könyvtári kölcsönzés kötelme

riasztja el az utóbbiakat. Különösen nevetségesnek hat — írja a továbbiakban a, szerző — Az olvasó aláírása c. rovat a gyermekkönyvtár olvasóinak a lapján. Vájjon elképzelhető-e, hogy a kis első osztályosokat bíróilag felelőségre vonják és éppen az aláírásuk fog okmányszerű bizonyítékul szolgálni? Végrehajtási jogunk sem írja elő az átvételi aláírás szükségességót, sem az elismervény felmutatását, hanem a könyvtár hátraléki kimutatása alapján az illetékes közjegyző kiadja a végrehajtási okiratot. A könyvtárak állománya a művelődés célját szolgálja, ezért annak túlnyomó része kölcsönözhető. Azonban az állandó használat célját szolgáló kézikönyvek, lexikonok, szótárak, ősnyomtatványok, különleges értékű, régi és ritka könyvpéldányok, albumok, egy példányban meglevő folyóiratévfolyamok, térképek és általában a különgyűjtemények anyaga otthoni olvasásra nem kölcsönözhetők. Ezek a dokumentumok csak a könyvtárban használhatók vagy esetleg tudományos intézményeknek, hivataloknak, hatóságoknak egész rövid időtartamra kölcsönözhetők. A kölcsönzési határidőt mindig a könyvtár kölcsönzési szabályzata határozza meg. Általában ez négy hét szokott lenni, de ettől eltérően a kölcsönzési szabályzatok más határidőket is megállapíthatnak. Sőt gyakori eset, hogy a könyvtáros joga a keresettebb és értékesebb dokumentumok tekintetében rövidebb határidőket megállapítani. A könnyűipari miniszter felhatalmazza a hatáskörébe tartozó üzemi könyvtárosokat, hogy 8—21 napos határidőkben minden egyes esetben ők határozhassák meg a kölcsönzési határidőt. A MÁV szakkönyvtáraiban a kölcsönzési határidő 1 év, de a szabályzat kimondja, hogy a keresettebb könyvek kölcsönzési határidejét a könyvtáros rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Folyóiratokat majdnem kizárólag a tudományos szakkönyvtárak kölcsönöznek, de csak nagyon rövid időre. A kölcsönözhető művek száma mindig a könyvtár állományának nagyságától és forgalmától függ. Irodalmi és ismeretterjesztő műveknél 2—3 munka a szokásos, de tudományos szakirodalom esetében ennél több is kölcsönözhető egy-egy alkalommal, azonban egy tárgy- vagy témakörre vonatkozó egész irodalom egyszerre sohasem kölcsönözhető ki. A kölcsönzési határidő egy alkalommal a lejárat napja előtt meghosszabbítható, amennyiben másvalaki a kiadványra nem jelentette be igényét. A meghosszabbítást személyesen, a mű bemutatásával lehet kérni, de a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szabályzata lehetővé teszi ennek telefonon történő lebonyolítását is. A vállalati és üzemi szakkönyvtáraknak lehetőséget kell nyújtaniok arra, hogy a dolgozók, kutatók és tervezők bizonyos szakirodalmat huzamosabb ideig használhassanak. Ezekben az esetekben a dolgozó intézeti használatra bizonytalan, előre meg nem határozott időre kapja kölcsön a munkájához szükséges irodalmat vagy annak egy részét. A könyvtár és az olvasó között levő kulturális kapcsolatnak megfelelően a kölcsönzés személyi jellegű. Ebből következik, hogy az olvasó csak a könyvtár kifejezett engedélyével adhatja tovább a kölcsönzött könyvet harmadik személynek. Azonban a vállalati és üzemi könyvtáraktól állandó jelleggel kölcsönzött műveket a használója másnak is köteles rendelkezésére bocsátani. Harmadik személy részére a könyvtár engedélye nélkül történő kölcsönzés esetében a könyvtártól kölcsönző olvasó felelőssége megnövekszik, mert ebben az esetben mind13* 195