AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1961-1962-ben

viszonylatában. A munka előkészítése 1961-ben kezdődött és bár az új vállalkozáshoz szükséges munkatársak felvételét véglegesen csak 1962-ben sikerült biztosítani, az első számok már 1961-ben megjelentek. 1962 elejétől kezdve azután természettudományi és társadalomtudományi sorozatban az év végéig pontosan megjelent 12—12 szám, szorosan nyomon követve a legfontosabb külföldi könyveknek az országba való beérkezését. A szerkesztéssel foglalkozó csoport 1962ben összesen 81 720 bibliográfiai tételt közölt. A könyvtárnak ez az új szolgáltatása máris széles körben terjed, a fokozódó igénybevétel jelzi hasznosságát. A Periodikák Központi Katalógusának munkakörében legfontosabb eredmény az 1962-ben közrebocsátott Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban. Lelőhelyjegyzék 1962. c. kiadvány, mely hézagpótló a maga nemében, amit az iránta megmutatkozó nagy érdeklődés is tanúsít. Ennek a 13 000 folyóiratcímet és 65 000 lelőhelyet tartalmazó kiadványnak a szerkesztése a csoport munkaerejének a vártnál nagyobb részét igénybe vette és így aránylag kevés energia jutott a Külföldi folyóiratok központi címjegyzéke c. akadémiai célhitellel is támogatott nagyarányú vállalkozás kellő ütemű folytatására. Már 1960-ban megjelent a bejelentést előíró rendelet és ennek nyomán 1961-ben 60 000 bejelentés járult a már korábbi 48 000-hez. A bejelentések száma, részben a sürgetések elmaradása miatt 1962-ben 12 000-re csökkent, amiből csak 7000-et sikerült feldolgozni. Jelentősen növekedtek a folyóiratokról nyújtott tájékoztatások. 1962-ben a folyóiratok központi katalógusa ismét visszakerült a Hírlaptár szervezetébe. A Nemzetközi ösereszolgálat ugyancsak növekvő anyagforgalmat bonyolított le az elmúlt esztendőkben, amellett, hogy a könyvtár egésze számára is dolgozott. Mint a kiadványcsere magyarországi központja, mindkét évben begyűjtötte a külfölddel csereviszonyban álló kb. 200 magyar intézmény jelentéseit, az adatokról új nyilvántartást, és a felsőbb hatóságok részére összesítéseket készített. Ugyancsak csereközponti munkakörben 1961-ben 6000, 1962-ben 4500 készen megcímzett csomagot vett át külföldről, melyeket kb. 150 magyarországi tudományos intézménynek továbbított. A fölöspéldányok és a hivatalos kiadványok cseréjét főleg más magyar könyvtárak javára bonyolította le. Az előbbinek során a Könyvelosztótól átvett jegyzékeken többek között XVIII. századi anyagot ajánlott fel külföldi partnereik számára, közülük különösen a British Múzeum, a római nemzeti könyvtár és a louvaini egyetemi könyvtár vettek át nagyobb tételeket. Hasonló mennyiségben érkezett az anyag külföldről is, mintegy 45 magyar könyvtár részesedett devizamentesen a főleg angol eredetű irodalomból. A hivatalos kiadványcserét főleg az Országgyűlési Könyvtár részére végezte, számára ez a külföldi parlamenti anyag legfőbb forrása. A legnagyobb forgalom a szocialista országok nagy könyvtáraival folyt. A két év során mintegy 30 000 könyv és 5000 évfolyam folyóirat érkezett, ennek kb. 1/3-át az OSzK és a KMK, a többit főleg a hálózati központok vették át. Ugyanilyen mennyiségű volt a túlnyomórészt kötelespéldányokból eredő kiküldött magyar anyag is. Az osztály összesen 55 ország 400 intézményével tartott rendszeres cserekapcsolatokat elsősorban azzal a céllal, hogy a Gyarapítási osztálytól és a KMK-tói átvett mintegy 4500 kérést kielégíthesse, ami 1962 második felében már 72%-ban sikerült. Az ugyancsak nagy számban külföldről érkező kérések teljesítését egy jelentős reform, a katalógusokkal felszerelt házi csereraktár fel20