AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

1. A szakterület bibliográfiai munkájának központi irányítása nemcsak a szakterület szakkönyvtáraira, hanem az általános könyvtárak, akadémiai intézmények stb. szakterületbe vágó bibliográfiaira is kiterjed. A bibliográfiai irányítás egyik legfontosabb műszere a tudományterület tervében szereplő témák nyilvántartása, általában a távlati tudományos terv ismerete. Az irányítás e műszer birtokában nem szorítkozik a különböző szakkönyvtárak és intézmények bibliográfiai terveinek összehangolására és a párhuzamosságok kiküszöbölésére, hanem odahat, hogy a tudományterület valamennyi időszerű témája megfelelő bibliográfiai támogatást kapjon. Ennek érdekében arra törekszik, hogy az adott témában leginkább érdekelt intézmények közösen szerkesszenek bibliograf iákat. A „nemzeti" szakkönyvtárak bibliográfiai irányító munkája az önálló kiadványként megjelenő műveken és periodikákon túl, egyre inkább kiterjed a kéziratos formájú, egyedi irodalomkutatásokra is. A szakterület bibliográfiáival kapcsolatban feladata a „nemzeti" szakkönyvtáraknak az országos bibliográfiai terv elkészítéséhez adatok szolgáltatása, a szakterület bibliográfiai munkájának összehangolása az egyéb szakterületek (főleg a rokontudományok) bibliográfiai tevékenységével. A „nemzeti" szakkönyvtárak központi bibliográfiai irányító feladataihoz tartozik a szakirodalmi tájékoztatás és bibliográfiai tevékenység elméleti és módszertani kérdéseinek gondozása is. 2. A szakterület szakkönyvtári hálózatának központi szakmai, módszertani irányítását közvetlenül a „nemzeti" szakkönyvtárak végzik el. Magyarországon jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy könyvtári hálózatba mely könyvtárak tartoznak, s a hálózati központoknak ezzel kapcsolatban mik a feladataik. A hálózatok száma jelentősen nagyobb, mint a „nemzeti" szakkönyvtáraké, még a szakkönyvtárak területén is, de mindegyik „nemzeti" szakkönyvtár egyúttal hálózati központ is. A rendeletek egyúttal meghatározzák a hálózati alközpontok feladatait is. A könyvtárügy szabályozásáról szóló 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendeletnek

5 a hálózatokkal kapcsolatos rendelkezései kimondják: 3. §. „(1) Az azonos feladatkörű közkönyvtárak egységes szervezete a könyvtári hálózat, amelyben a könyvtári szakirányítást az erre kijelölt központi könyvtár végzi. (2) A könyvtári hálózat központi könyvtárának feladata a hálózathoz tartozó könyvtárak könyvállományának központi nyilvántartása, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben az állomány tervszerű gyarapításának egyenletes és széleskörű felhasználásának biztosítása, a szakmai érdekek hathatós képviselete." Atörvényerejű rendelet végrehajtási utasításának a „Könyvtári hálózatról" szóló fejezete részleteiben is meghatározza a hálózati központok feladatait. ... „11. A könyvtári hálózat munkáját könyvtári szakszempontból a hálózat központi könyvtára (a továbbiakban hálózati központ) irányítja. Ennek keretében: a) könyvtári szakszempontból összehangolja a hálózathoz tartozó könyvtárak fejlesztési terveit, állománygyarapítását, továbbá külföldi könyv- és folyóiratbeszerzési terveit, s ez utóbbiakat — a többi hálózat beszerzési terveivel való egyeztetés végett — a művelődésügyi miniszternek megküldi; b) megszervezi a hálózaton belül és más hálózatokkal a könyvtárközi kölcsönzést; 181