AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1961-1962. Budapest (1963)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Bereczky László: A magyar szakkönyvtárak és feladataik

c) a hálózat állományáról — a közművelődési és iskolai hálózatok állományának kivé­telével — központi betűrendes és a szükséghez képest központi szakkatalógust vezet; d) megszervezi a hálózathoz tartozó könyvtárak állománynyilvántartását; e) összegyűjti a hálózaton belül a könyvtári munka tapasztalatait; f) gondoskodik a könyvtári hálózat dolgozóinak szakképzéséről és továbbképzéséről. A hálózati központ kizárólag szakmai jellegű tevékenysége nem érinti a hálózathoz tartozó könyvtárak föfelügyeleti szerveinek jogkörét és a könyvtárak működése tekintetében fennálló felelősségét. Azokat a hálózatokat, melyeknek könyvtárai különböző miniszterek (országos hatás­körű szervek vezetőinek) felügyelete alatt működnek, szaktárcánként megszervezendő háló­zati alközpontok útján kell irányítani." A végrehajtási utasítás igen körültekintően és helyesen határozza meg a köz­ponti könyvtárak feladatait a hálózat irányában.Azonban látnunk kell, hogy e funkciók betöltésére csak azok az önálló, országos jellegű könyvtárak képesek, amelyek elegendő függetlenséggel rendelkeznek, s másirányú feladat és köte­lezettsége nem terheli őket. A végrehajtási utasítás feladatmeghatározását a „nemzeti" szakkönyvtárak­kal kapcsolatban kiegészíthetjük azzal, hogy e hálózati központok a magyar könyvtárügy előtt felelősek szakterületük könyvtári és tájékoztatási igényeinek fedezéséért s a saját és más szakterületek könyvtárai együttműködésének meg­szervezéséért. • ORSZÁGOS JELLEGŰ NEM ÖNÁLLÓ SZAKKÖNYVTÁRAK (SZAKTUDOMÁNYI) ALAPKÖNYVTÁRAK Amint fentebb már említettük, e könyvtáraknak is ugyanolyan funkciókat kellene ellátniuk, mint a „nemzeti" szakkönyvtáraknak, tehát a szakterület doku­mentumait átfogóan kellene gyűjteniök, ezeket feltárni és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tenni, a szakirodalmi tájékoztatást országosan irányítani s a szakterület kisebb könyvtárait támogatni. (Bővebb kifejtését Id. a nemzeti szak­könyvtáraknál.) Jelenleg erre nem mindegyik alapkönyvtárunk képes. Ennek alapvető okai: korlátozott önállóságuk, s másirányú kötelezettségeik elsőd­legessége. A nem önálló intézményként működő alapkönyvtáraink — sorolja bár őket a könyvtári törvény végrehajtási utasítása az „országos jellegű tudományos szakkönyvtárak" vagy a „tudományági szakkönyvtárak" kategóriába — alap­könyvtári funkciók ellátására csak mellékesen tudnak vállalkozni. Például az általános gyűjtőkörű Budapesti Egyetemi Könyvtár a filozófiai tudományok, a kpzépkori és újkori történettudományok és a földrajztudományok, valamint a germanisztika, szlavisztika, anglisztika országos alapkönyvtára. Az állam- és jog-, tudományi, bölcsészettudományi és természettudományi karral rendelkező egye­tem könyvtárától elsődlegesen az egyetem bármelyik karán folyó oktató-nevelő­kutató munka egyforma intenzitású támogatását követelik meg. így teljesen érthető, hogy a könyvtár több szakba vágó országos alapkönyvtári funkciói közül legfeljebb az egyes szakterületek anyagának begyűjtését, katalógusokban való feltárását és olvastatását tudja elvégezni. Valamennyi országos alapkönyvtári funkcióval megbízott általános könyvtár esetében is ez a helyzet. Ezekben a nem homogén gyűjtőkörű könyvtárakban az országos alapkönyvtári funkciók ellátása sem a tervekben, sem az évi munka során nem nyer különösebb kieme­182 N

Next

/
Oldalképek
Tartalom